Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE 40 nagy kapuja volt, a Híd utcai és a piac környéki Magyar kapu, felvonóhidakkal. A Szatmári és Felsőbányái utcán cgy-cgy kiskapu volt, őrökkel. A kőből, deszkapalánkból és döngölt agyagból épített falakat az északi, Zazar felőli oldal kivételével, sáncrendszer vette körül „melybe mindenkor annyi vizet lehetett bocsátani, amennyit a szükség kívánt”. Ezt a rendszert több helyen bástyák erősítették, melyek neve ma is ismeretes: Veres-torony, Kádárok, Szűcsök, Mészárosok, Fazekasok bástyája, de volt Királybástya is. 1560-ban az árulásairól ismert Balassa Menyhért, a mai római katolikus temető területén várkastélyt építtetett, amit Schwendi Lázár császári generális 1565 után várrá alakított át. A falakat János Zsigmond, Erdély fejedelme az 1567-es ostrom idején romboltatta le. A védrendszert s a város XVIII. századi utcáit egy 1783-ban készült, máig fennmaradt térkép hitelesen ábrázolja. A XVIII. század végén, a XIX. század elején a még megmaradt falak és bástyák is elvesztették jelentőségüket, lebontásra kerültek. A középkorban a polgáriasodás, a civilizáció ápolója és terjesztője többnyire a városi lakosság volt. Ezen társadalmi réteg tevékenységéhez kapcsolódik az ipar, a kereskedelem és tudományok fejlődése is. A városi lakosság (civis) zömét rendszeresen az iparosok, kézművesek és kereskedők képezték. Az azonos ipart űzők külön testületeket, céheket alkottak. Nagybánya Erdély azon városai közé tartozott, ahol - Kolozsvár, Brassó, Szeben és Beszterce mellett - legkorábban rendeződtek az iparviszonyok. A város XV-XVI. századi levéltári anyaga a város akkori mestereiről és céheiről értékes adatokat tartalmaz. A szabók céhe (sartores) 1412-ben, a szűcsöké (pelio-Nagybánya XV. századi pecsétje mini) 1479-ben, a mészárosoké (laniones) 1506-ban, a fazekasoké (figulus) 1569-ben, a lakatosoké 1572-ben, a vargáké (cerdones) 1581-ben alakult meg. A XVII. században kádárok, kőművesek, kovácsok, késcsinálók, pékek, bádogosok és más mesterségbeliek alakítanak céhet. Voltak olyan foglalkozások is - a pénzverés, a hozzá szorosan kap-