Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

EMBEREK, VÁRAK, TEMPLOMOK, EMLÉKHÁZAK KOHÓVÖLGY, ERZSÉBETBÁNYA Domokosról aszfalto­zott úton közelíthetjük meg a kb. húsz kilométerre talál­ható Kohóvölgyet és Erzsé­­betbányát. Közben két jel­legzetes Lápos-vidéki ro­mán településen (Rogoz és Oláhlápos) haladunk át. Rogozon két fatemplom hegyes tornya vonja magára figyelmünket, a főútról rövid kitérővel mindkettő meglá­togatható. Egyikük, a Világörökség részévé nyilvánított Szent Arkangyalok templom, 1663-ban épült szilfából; a négyszög alakú templomhajó előtere poligonális, kúpos templomtornyának négy fiatornya van, oltára hétszögű. Az eresz alatti gerendavégek lófejet ábrázolnak. Bájos, naív falfestményeit 1786-ban Radu Munteanu és Nicolae Man készítették. A templomban gazdag fára festett ikongyűj­teményt őriznek. Oláhlápos a környék legnagyobb települése, különösen dombtetőre épült műemlék fatemplomára és a falu Ruoaia nevű határában 1994-1996 között épült apácakolostorára hívjuk fel a figyelmet. Oláhlápos közelében, Rojahidán hozta létre 1846 - 1848 között az állami kincstár a magyar királyi vas­gyártelepet. Az öntöttvas termékek gyártása 1850-től 1892- ig tartott. A vasgyár épületei és a vasgyárhoz tartozó tiszti lakok mára már elpusztultak, de a Rojahidán öntött kály­hákat számos gyűjteményben őrzik mint ipartörténeti és iparművészeti értékeket. Kohóvölgy és Erzsébetbánya lakossága a helyi érc­­bányászathoz és kohászathoz kapcsolódóan települt le a vidéken. Ebből kifolyólag a magyart anyanyelvűkként beszélők túlnyomórészt római katolikus vallásúak és ebben a vonatkozásban, valamint etnikai származásukat tekintve sem hozhatóak kapcsolatba Domokos és Magyarlápos magyar lakosságával.

Next

/
Thumbnails
Contents