Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Tartalom

környéknek kiskirályai voltak valaha. A koronás királytól függetlenítették magukat. Külön pénzt verettek, külön hadsereget tartottak. A váraik, avagy a várkastélyaik egyike itt állhatott a völgyben, vagy a hegycsúcson. Innen a neve.” - olvashatjuk a Félbolondban. Az író még úgy említi a gazdag Omodék egyikét, mint aki a XIX. sz. első felében itt lakott. Ez a főúr is azok közé tartozott, akit Tolvaj Dénes megtámadott bandájával. Ezért tűzött ki városunk vezetősége 100 aranyat a rablóvezér fejére.

Már láttuk, hogy vannak, akik ezen a völgyön keresztül indulnak sétájukra azok, akik a Kereszthegy csúcsára akartak feljutni. Arról is említést tettünk, hogy útközben az egyik mellékösvényre térve a régi bánya egyik kővel kirakott, nemrég beomlott szellőzőnyílását is megtalálhatjuk. De ezen a völgyön haladtak azok is, akik gyorsabban szerettek volna eljutni a femezelyi Bódi-tóhoz. Jobb oldalra ugyanis alagút nyílt belőle - valamikor még ezen át vezették a tó vizét a Ravasz-patak völgyéből a kereszthegyi bányaüzemig. Akik ezt az utat választották, rendszerint lámpákkal felszerelve, a csatorna fölé helyezett pallókon kapaszkodtak felfelé az alagútban. Ma már az alagút használhatatlan, bár a Ravasz-patak völgyében vezető piros háromszög jelzés útvonalán még látható bejárata. Amadévölgyi bejárata beomlott, kijáratát is befalazták.

A már említett Ravasz-patak egy évszázaddal ezelőtt városunk „éltető eleme” volt. „Ez a kis Ravasz-patak (Plisza, vagy árok) Nagybánya leghasznosabb ere, mondhatni életvize; ez hajtja a legtöbb zúzót és malmot; ez bocsátja vizét a Kereszthegy keleti oldalánál balra vonuló vascsőbe, melyből a város piacán üti ki magát, mint kezdetleges, szűkes vízvezeték. S lényegében ugyanennek vize táplálja a Libamező bővizű forrását” - írta Palmer Kálmán 110 évvel ezelőtt.

Ma már nem működnek a zúzok, vízimalmaink, s ivóvízként sem használjuk a patak vizét, amelynek völgyében nem is olyan régen a ma is meglévő, piros háromszög jelzésű ösvényen sétáltak fel azok, akik a Bódi-tóhoz igyekeztek. Legtöbben ma már a Fernezely felől felmenő autóutat, vagy az ugyanonnan kikaptató ösvényeket használják mesterséges tavunk megközelítésére.

SÉTÁK NAGYBÁNYA KÖRÜL 195