Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
16 NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE FÖLDRAJZI FEKVÉS A Gutin-hegység a neogén korszakban, vulkáni kitörések következtében jött létre, ezelőtt 950 000 — 1 000 000 évvel. A Keleti Kárpátok legfiatalabb, nyugati vonulatának része. Európa leghosszabb eruptív vonulata három csoportra tagolódik: az északi csoport az Avasból, Gutinból és Ciblesből, a középső a Kelemen-, Görgényi-havasokból és a Hargitából áll, míg a déli csoport fontosabb részei a Bodóki-Baróti- és a Persányi-hegységek. A Gután vonulatot az Avas-hegységtől a Huta-hágó (587 m) választja el. Az 1300 km2 területű hegység három részből áll: Rozsály, Gután és a Láposi hegységek. A Gutin-hegységet északon az északi szélesség 48°-os, délen a 47°30’-es köre, keleten a 24°, nyugaton a 22°55’ keleti hosszúsági kör határolja. Jelenlegi festői szépségű domborzata - hegyes vulkanikus kúpok, beomlott krátermaradványok, égnek meredő sziklaoszlopok, falak, szelíd dombhátak, alpesi legelők - a természeti jelenségek, erők több évezredes hatásának eredménye. A GUTIN-HEGYSÉG GEOLÓGIÁJA Geológiai szempontból a Gutin-hegység kialakulásában három szakaszt különböztetünk meg. Az első szakasz a tortonai korban zajlott le, 15-10 millió évvel ezelőtt, amikor a piroklasztitok lerakódásával kialakult a hegység alapja. A piroklasztit vulkánokból kilövellő anyagból, lávarészecskékből áll, és a vulkánikus kúp körzetében rakódik le. A robbanás következtében kialakult rétegeket 50-100 m vastagságú üledékes rétegek (agyagos pala, márga, homokkő és mikrokonglomerátok) takarják. A második szakasz a Szarmatában és az Alsó-Pliocénben zajlott le (6-4 millió évvel ezelőtt). Ekkor alakul ki a Iá-
