Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)
Tartalom
112 Mielőtt innen a Főtér felé fordulnánk, szánjunk egy kis időt arra, hogy elballagjunk a Felsőbányái utca 98. sz. alatt található, alacsony, földszintes épületig. Ez az a ház, amely 1884-1917 között a Thorma család otthonául szolgált, amelynek udvarán Thorma János (1870-1937) hatalmas művét, Az aradi vértanúkat megfestette, s ahol két évtizeden keresztül a Talpra magyar! c. festményén is dolgozott. Ha a nagybányai művészkolónia megalapozásában Hollósyt illette a vezérszerep, az utóharcok rendíthetetlen pompeji katonája Thorma János volt - állapította meg róla Murádin Jenő művészettörténész. Az egyetlen volt a festőiskola alapítói közül, aki haláláig hű maradt Nagybányához. Pedig nem is itt látta meg a napvilágot, Kiskunhalason született, csak 1884-ben lett a nagybányai minoriták által vezetett gimnázium növendéke. A képzőművészethez valószínűleg rajztanárától, Horváth Henriktől kapott kedvet, aki a festőpályán Réti Istvánt is elindította. Utóbbival együtt döntő része volt a nagybányai kolónia megszületésében: ők bírták rá mesterüket, Hollósy Simont, hogy müncheni iskoláját nyaranként Nagybányára vigye, ahol végülis állandó művésztelep létesült. Thorma - Hollósy végleges távozása után - Ferenczyvel, Iványi Grünwalddal és Rétivel együtt alapította meg a Szabad Festőiskolát (1902), majd a Nagybányai Festők Társaságát (1912), amelynek 1917-ben elnöke lett. A mindenkori városvezetéssel fenntartott kapcsolatai 1918 után is rendkívüli hasznára voltak a kolóniának. Tengernyi bajból segítette ki a közösséget; diplomáciával, határozottsággal intézkedett, érvelt, kért, egyezkedett. A hivatalosságok vele tárgyalták meg a kolónia dolgát; képekkel telerakott, tágas, tiszteletet parancsoló festőkerti műtermében gyakran fordultak meg igen befolyásos emberek, miniszterek, államtitkárok. 1927-ben lemondott a Nagybányai Festők Társaságának elnöki tisztéről. Szelleme még ekkor is védte a sáncokat, betegsége azonban fokozatosan elhatalmasodott rajta. Halálának éve a festőtelep megszűnésének dátuma. Az Aradi vértanúk befejezése időben egybeesett a nagybányai művésztelep megalapításával (1896). Thorma a családi ház kertjében építtette fel azt a fadobozhoz hasonló, kétszárnyú kapuval ellátott alkotmányt, melybe az óriási vásznat beerősítette. Később elkészült a nagy, felülvilágításos műterem, amely bár padló nélküli és fűtetlen volt, de NAGYBÁNYA ÉS KÖRNYÉKE
