Dávid Lajos (szerk.): Nagybánya és környéke - Bányavidéki kalauz 10-11. (Nagybánya, 2020)

Ahhoz, hogy a Bányavidék történelmének, művelődéstörténetének bár nevezetesebb eseményeit, személyiségeit valamelyes igényességgel számbavehessük, a tájat idéző, annak bölcső-melegében fogant irodalmi műveket, emlékeket is mellé állítva, egyetlen könyv nem elegendő: egész sorozatra van szükség. Legyenek ezután megjelenő köteteinknek is hűséges olvasói, gazdagítsák könyvespolcaikat a Bányavidék múltját, történelmét, hagyományait idéző kiadványainkkal!

)rAz a darab fold, melyet északon és keleten az Avas, Kőhát és Gutin hegyláncolata választ el Máramaros megyétől, melynek déli részét a Lápos kanyargó vize szeli át, nyugati határát a Szamos balpartja képezi, geográfiailag határolt terület jellegével válik ki az őt környező szomszédságból. [...] Más itt a levegő, más az ég, más az embereknek az életmódja, foglalkozása, eszejárása. Szatmár megyében vagyunk és érezzük, hogy lényegileg mégsem tartozunk a vármegyéhez. Ki tudja ezt megmagyarázni? Ki tud ennek a helyzetnek nevet adni? [...]

Volt egy nagy emberünk, aki meg akarta keresni a feleletet erre a kérdésre. Teleki Sándor gróf, Kővárvidék ifú főkapitánya, költői kastélyából gyönyörködve a körös-körül emelkedő hegyek panorámájában, megértette a hegyláncolat beszédét. Tőle származott a merész gondolat, hogy Kővárvidéke egyesüljön Nagybányával, és azzal az egész vidékkel, mely Sziny ér-Váraljától Kapuikig a Szamoson innen fekszik és új megyét alkosson, melynek székhelye Nagybánya legyen. ”

SCHÖNHERR GYULA Nagybánya és Vidéke 1899