Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)
Tartalom
88__ 1848-1849 NAGYBÁNYÁN Ezen felírás sem juthatott kegyelmes urunk színe eleibe, mert azon eseményeknek, melyeket előadásunk elején említénk, mozgató ereje működni kezdett olasz hon határai között, a mozduladanságnak eddigi jelképét, a Római Pápa hármas koronája tiarájának sugarai keresztül hatották olasz hon vidékeit és a szabadság vágya átalányosan felébredett, elhatva austriai olasz tartományok kebelébe is. Alig kezdetett meg a harc Itália classicus földein, egy lakoma demonstratiójának fuvallatától öszve dőlt Frankhonban a Júliusi Trónus, mert a szabadság helyett a corruptiót vette alapul. Ekkor az alsó tábla, áthatva az események hatalmától, kötelesnek érzé magát a trón, a monarchia és az ország irányában kimondani, hogy nincs menedék, nincs biztosíték jövendőnkre nézve az alkotmányos szabadságon kivűl. Hosszan tartottak az értekezések, melyek ezen sors nehézségű felirat felett magán körökben és Bécsben folytak - egy rendszert, mely századokon át mozdulatlanságában megkövesedett, megdönteni egy beirtott lappal nem lehet. Bécsi polgártársainknak, különösen a Bécsi universitasnak lehet köszönni, hogy azon rendszer, melyet Metternich képviselt, hogy a szabadság rendszere megdőlt, ők vért ontottak a szabadságért és azon küldöttség, mely a felírást ő Felségének felvitte, Magyarország részére meghozta a független, felelős ministeriumot. A többi következett: hogy ámbár zivataros, de eddig vérontás nélküli átalakulásunkat, a király vért kímélő kegyelete és a korona örökös felvilágosodott buzgalma mellett, a Nádornak köszönhetjük, az igen tisztelt közgyűlés eddigi tudósításainkból és a visszaszerzett szabad sajtó jelentésekből hazatértünk előtt bőven megértette. Amit magunkkal hozunk törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek. íme, itt e törvénycikkeket bemutatni szerencsénk van. Nem mind ez, mi az egész jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek, miket az isteni gondviselés és az események hatalma mellett, azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel a tisztelt közgyűlés, felemelkedve az események színvonalára, törekvéseinket pártolta. Nincs egyéb hátra, mint a tisztelt közgyűlés figyelmét egy fontos körülményre felkérni s ez a következő: Európa népei a szabadságban egybe olvadtak. A szabad népek egymás ellen harcot nem folytathatnak, mert a szabadság győzedelmesek gyümölcsei nem a csata téren és nem a meghódított népek rabláncaikról, hanem a magány-tűzhely körül szedetnek, hódítás csak a zsarnokok nyeresége, mert rabigába görbíti a népeket, azon egy úrnak kénye alá, kinek a hódító nép rabszolgaként hódol. És mi, hajdan védfala a kereszténységnek, legközelebbi szomszédai vagyunk az északi óriásnak, talán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdanán a kelet hatalma hazánk határai között megtörött, úgy megtörjék jövőben az észak hatalma is. Ha a végzet határozata reánk nézve az, fogadjuk el az Isteni gondviselésbe vetett megnyugvással, nem csak azért, mert nagyszerű, hanem azért is, mert Európa civilizált és szabad
