Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)
Tartalom
VARGA PÁL, MINORITA ATYA NAPLÓJÁNAK RÉSZLETEI 16- án. Ma jókor, két vagy három órakor reggel a 10 vagy 12 ezer katonaság Erdély felé elment a muszkák ellen. 17- én. Semmi újság, csak a régi: a muszkáktól való félelem. Itt beszélik, hogy már Désen van és így, ha neki tetszik, egy vagy két nap alatt nálunk Nagybányán lehet. Az Isten mindeneket tud! 18- án. Ebédünk alatt Prugberger úr azt a nagy újságot beszéli, hogy ő és fia, aki tegnap este jött ide - Kossuthnak concipistája volt - azt beszélte, hogy Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója mindenről lemondott 12. Augusztusban, tehát ezelőtt 6 nappal és hogy Görgey is megadta magát. 22-én. Ebédre nálunk a szálláson lévő tüzér hadnagy, Barsban volt plébános, kis termetű, nagy, őszes szakállú, jól beszél magyarul is. ő ide szaladt Ungvárról két ágyúval és sok katonákkal, mert a muszkák Ungvár felé közelítettek. Tegnap is, ma is jöttek onnan ide szegény gyermek katonák, mennek Zsibó felé Kazinczy Lajos táborába, pedig Zsibó felől számtalan szekerek már vissza jönnek, mert a muszkák minden felől közelítenek. 24-én. Ezen augusztus hónapnak 24-én délután 2-3 óra tájban Kazinczy Lajosnak, főgenerálisnak 10 vagy 12 ezerből álló tábora ment keresztül kedves városunkon nagy pompával és muzsikával Erdély felé, a muszkák ellen. Zsibó mellett hadi lábra tette magát, de széjjel kergette a muszka s az egyik rész ma egész nap szalad városunkon keresztül hazafelé. Irtózás volt nézni azt a zavart és nyomorúságot. A kofánék a piacról eltávoztak, a kereskedők a boltokat, az italt árulók házaikat bezárták, félvén a rablásoktól. A nálunk lévő tüzér hadnagy nem is várta be az ebéd végét, szekerén és a konvent lovain Szatmár felé szaladott, mert Kazinczy megadta magát a muszkáknak. Ma, azaz 24. Augusztusban este 8 órától kezdve majd viradtik igen pompás kivilágítás volt városunkban, mert várták a muszkák bejövetelét. Ma ebéd után, csakhamar elszaladt városunkból a térparancsnok is, Jenei úr egész háza népével haza, Szatmárra, s ekkor minden katonai függés megszűnt. 27-én. Ma, hétfőn délután éppen 6 óra előtt be jött városunkba valami 3 vagy 4 száz lovas katona, a muszka vagy inkább a németek részéről, mert Kazinczy Lajos, a magyarok generálisa 12 ezerből álló táborával, megadta magát a muszkának. 8 óra tájban, setéiben jöttek a gyalog katonák, szép muzsika szóval, kár hogy esős idő volt. Miután a lovasok hat óra tájban a piacon egy kevéssé megnyugodtak, csakhamar Fésűs, a polgármester Urbánt, ezen katonaság generálisát a conventünkbe vezette és az udvarunkat neki megmutatta, amire Urbán azt mondá: itt 120 ló elférhet és 120 lovas katonát bocsátottak conventünk udvarába. Egy muszka vagy német kapitány van nálunk szálláson, ki is itt vacsorái. Csak németül s muszkául beszél. Urbán, a főhadi tiszt a pénzverő háznál, Szakmáry inspectomál van szállva.
