Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)
Tartalom
OKMÁNYTÁR 410. 1849. július 19., Nagybánya. A városi közgyűlés a népfelkelés előkészítésére alakult választmány indítványát elfogadva Közbiztonsági Bizottmányt alakít. 696. Felvétetett a nép felkelés tárgyában véleményes javallat készítéssel f[olyó] évij[egyző]k[önyvi] 624., 625. sz[ámok] alatt megbízott választmánynak e részbeni munkálata. [Határozat]: A választmánynak véleményes javallata egész terjedelmében elfogadtatik, s mindenkinek becsület és vagyon elvesztése terhe alatti szigorú maga ahhoz alkalmazása végett meghirdetni rendeltetik. Az ezen javallatban ajánlott Közbátorsági Bizottmány tagjaiul Csausz István főbíró elnöklete alatt Staud Pál, Hell János, Szotoczki Ignác és Korányi Fülöp polgártársak neveztettek ki. NBVL, 34-es leltár, 222. sz„ 154.1. 411. 1849. július 19., Nagybánya. A városi közgyűlés határozata a bormérés után fizetendő adózás szabályzatának elfogadásáról. 700. Tordai István főkapitány és küldött társai f[olyó] évi J[egyző]k[önyvi] 648. sz[ám] alatt kiküldetésüknél fogva az italmérési adóra nézve az 1849-iki adótörvény VI. fejezetének 2-ik § értelmében az alosztályok mikénti alkalmazása iránti véleményes javallatukat beadják, mely szerint a helybeli szőlő birtokot s bor mérő pénzes gazdákat italmérési adóval meg nem róhatóknak véleményezik azon oknál fogva, minthogy itt idegen bort mérni egyedül csak a városnak lehetvén, az itteni igen csekély bor terméssel kereskedést űzni nem lehet és minthogy a gazdag házak után, melyeknek a pincék csak kiegészítő részei, már meg róva vannak. Ezeknél fogva tehát csak a város belső fogadóját, hol idegen bort is és folytonosan árulni lehet, úgy azon bor árulási helyeket, hol bor folyamatosan méretik és a borméréshez némely haszonvételek is kötve vannak, vélek adóval megróhatóknak s ezek az idézett Törvény 3-ik és 4-ik sorozata szerint 20, 10 és 5 forintot fizetendnek. Mely szerint tehát: italmérési adót fizetnek: a. a belvárosbani fogadós, aki fizetne 20 f[orm]tot, b. a külső fogadós Petki Sámuel és Laibniczer Jakab, kik fizetnének 10-10 f[orin]tot és végre c. a borpataki fogadós, Dobai István, a Györfi házban korcsmáros Feiner János és Soos Antal, kik a szakadatlan italmérésök mellett még némi más hasznokat is vesznek - fizetnének a C osztályzat szerint 5 f[orm]tot. [Határozat]: Elfogadtatik a küldöttség véleménye, egyedül Hem Szilárd vétetik ki az italmérési adó alól, mennyiben bizonyos hogy ő bort s italt rendesen nem árul. E részben szükséges felterjesztés egyébiránt az illető választmány által már megtéve van. NBVL, 34-es leltár, 222. sz., 156.1.
