Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)
Tartalom
OKMÁNYTÁR 285 Nemes Kálmán a d., Makrai Károly az e. alatti bizonyítványokkal jöttek haza Tokajból, fegyver nélkül. Ezek is nem végképp bocsájtattak el, vagyis rendes vég elbocsájtó levéllel ellátva nincsenek, hanem haza bocsájtattak, miután a Zempléni Zászlóalj, melyben besorozva voltak, feloszlatott. Ezen hazajöttek közül Kettnei Mihály egészen elgyengülve jött haza, hanem ajánlkozik, hogy mihelyt magához jő, nevezetesen 2 hónap múlva táborba szálljon. Német Kálmán szintén hajlandó valamelyik Honvéd zászlóalja lépni, a többiek pedig többé táborba menni nem szándékoznak. Agricolát kivéve, ki lábfájottan jött haza, szolgálatra most éppen nem alkalmas, meglehet nem is lesz. A még haza nem jött önkéntesek közül, a hazajöttek előadása szerint, Csengeri József és Nógrádi Antal foglyul estek, azonban Csengeriről azon hír szállong, hogy megszabadult volna. Fábián Pál szíjgyártó legény, állítólag elmaradt a zászlóaljtól még Győrben s ott műhelybe állott. Albert Ferenc Pesten maradt el a kórházba. Bindás József asztalos legény, állítólag elesett. Múzsái András kórházban van Pesten, most kér hazulról bizonyítványt arról, hogy ő feleséges és gyermekes, ezen bizonyítvány mellett a katonaságból kilépni akar s Pesten álladalmi munkába állani. Ladányi Dániel átállott az Újházi szabad csapatba. A hazajöttek közül Agricola Ágoston minden ruháját elhozta s beadta, Kettnei a zrínyit, nadrágot, köpenyeget és borjút, Nemes a zrínyi köpenyt, mellényt, borjút, Makrai zrínyit, mellényt és köpenyt, Szilágyi minden ruháját, Traxl er szintén hazahozták. Kelt Nagybányán Május 23. 1849. [személyes aláírások]: Nyírő József senator, Lászlófi István főügyész, Makrai Mihály. [A hátlapon]: Május 23 1849. 465 közgy[űlés] 1849. [A számot utólag ceruzával áthúzták és a jelentést a 404/1849-hez csatolták.] NBVL, KI, 404/1849. sz., 1-2.1. 359. 1849. május 23., Nagybánya. A városi közgyűlés jelentése a városban dolgozó csizmadia, suszter, szabó, szíjgyártó, nyereggyártó és gombkötő mesterek és segédek számáról, a készen levő vászon és posztó mennyiségről, javasolva, hogy a hadsereg ellátására az itteni mesterek helyben dolgozhassanak. 460. Lukács Sándor, az öszves Magyar Hadsereg Felszerelési kormánybiztos f[olyó] év május 17-ről 104/1849 sz[ám] alatt kibocsájtott rendeletében meghagyja a város hatóságának, miszerint a
