Balogh Béla (szerk.): 1848-1849 Nagybányán. Okmányok a forradalom és szabadságharc nagybányai vonatkozásaihoz - Bányavidéki kalauz 6-7. (Nagybánya, 2014)

Tartalom

OKMÁNYTÁR 111 Ha találkoznék a hon lelkészei között e rendeletet, azon szellemben melyet tartalmaz, foganatosítani vonakodó, a haza ellenségének fog tekintetni. Kelt Budapesten december 22-én 1848. A Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth Lajos. [a hátlapon]: 3837. köz[gyűlés] 1848. NBVL, KI, 3837/1848. sz., 1.1. 247. 1848. december 22., Pest. Az Országgyűlés felhívása a törvényhatóságokhoz. 6252/e. Az Országgyűlése Magyarország minden törvényhatóságához! A magyar nemzet ellen irtó háború foly, minden ami ármány, ámítás, hazugság és árulás - kifáradhatatlanul felhasználtatik, hogy a nemzet, mely századok óta a civilisatio védfala s a király trónusá­nak legerősebb támasza volt, a föld felszínéről eltöröltessék. Talán a gondviselő úgy akarta, hogy azon magasztos életerő, mely a nemzetben van, ily rázkódtatások által gyűljön azon nemes lánggá fel, mely most az országot egyik végétől a másikig átvilla­­nyozza. Magyarország törvényhatóságai áldozatban és buzgóságban vetélkednek. A honvédő sereg elborította a völgyeket és tereket, s míg el­lenségeink könnyű diadalra számítottak, a szuronyok ezrei fogadták őket, s dicső harcosaink a halált, mely ágyúk torkából repült feléje, éljen kiáltásokkal üdvözölték. Az idők súlyosodtak, az uralkodó család, melyet a hű nemzet kebelén melengetett, melyért vérét, vagyonát, életét adta, a kenyé­rért, melyet fogadott, ágyúval, a szeretetért gyűlölséggel, a hűségért csalással s az őszinte kegyeletért ármánnyal és kárhozattal felelt. S itt áll most a nemzet, mint a szent szabadság erős szirté, a dühöngő vésznek közepette, elárultam saját testvéreitől, karddal kezében s szent hitével az igazság Istenében. Kebelében a falvak, városok égnek, gazdag aratását a rablók nyomai elgázolták, pusztulás, merre a szem lát, de a nemzet él és az erős romlatlan életerő nemes lüktetéssel, mindenhová eljutottak. Ily nemzet az örök élet romlatlan magvát hordja kebelében, s míg együtt tart, a szent hite jó ügyében nem csökken, nincs hata­lom, mely e nemzeten erőt vegyen. Azért - fel mindannyian - kiknek a sors azon előnyt és dicsősé­get szánta a honért vívhatni s a szabadság magasztos harcának babérjaiban osztozhatni.

Next

/
Thumbnails
Contents