Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
PETŐFI SÁNDOR 73 Mikor a tatárok odaértek, az emberek elkezdték dűteni a fákat, a fák meg a többi fákat, a többi fák meg a tatárokat. Lett is olyan rémület, azt se tudták, merre szaladjanak. De csak egy szikláig jutottak, mert addig mindet lekaszabolták a fák mögül kiugró emberek. Azt a sziklát azóta nevezik Kapniki-kőnek, mert ott kaptak a tatárok annyit, amennyi csak rájuk fért. Abbul a sziklábul még egy szobrot is faragtak, tán még most is Ott van. [Nagybánya-Veresvíz] 16 . Amikor a tatárok portyára indultak, egy csapat elindult a mai Veresvíz völgyén felfelé. A kurucok kapitánya megparancsolta a katonáknak, hogy húzódjanak az erdőbe. Mikor aztán a tatárok mind a patak medrébe szorultak, előugráltak a bokrokból, s lekaszabolták őket. A patak vize vörös lett a tatárok vérétől. Ezért nevezték Veresvíznek. [Nagybánya-Veresvíz] Petőfi Sándor A MISZTÓTFALUSI BALESET 17. Amikor Petőfi Sándor Szendrey Júliával nászúton volt, s éppen Nagybánya felé közeledtek, hát Misztótfalut ahogy elhagyták, egyszer csak egy nagyot döccentek, s durr, egyenest a pocsolyába estek. Eltört a szekértengely. Ez az Őrhegy mellett volt, s azóta Dura-dombnak hívják az emberek. [Nagybánya-Veresvíz] A NAGYBÁNYAI PETŐFI-TANYA 18. A Fokhagymás-völgy felső részénél van egy szűk völgy egy kis tisztással, ahol két házikó állott régen. Ebben lakott Petőfi, ezért hívják ezt a helyet Petőfi-tanyának, de ezt Léding Sándor nem akarta elhinni, és azt állította : „Petőfi tanyája sose volt e hajlék, Nagy nevének e lak csak parányi emlék. Ámde megjegyzi róla minden emberöltő, Hogy e tündérvölgyben megfordult a költő.”
