Magyar Zoltán (szerk.): Tatárok, betyárok, bányarémek. Folklórhagyományok Nagybánya vidékén - Bányavidéki kalauz 4-5. (Nagybánya, 2010)
Tartalom
22 BEVEZETES sing ángliai posztót, száz tallért, övét, töltést mennél többet, Zászlónak való bagázsiát küldjön az város élete, jószága elvesztése és Feleségeiknek, gyermekeiknek fegyverre való hányattatása és Bíráknak és Tanácsnak felkaróztatása helyett; - jóllehet Szigethről Majos úr útját másfelé vette s bántódása az városnak miatta nem esett, de más rendbeli kuruczok, signantur (signanter) Békéssy András, Lantos János, Balla Urszuly Hadnagyok két zászlóval és amaz hires tolvaj Hollómezei Pintye úr heted vagy 8-as magával, a ki akkor a méltóságos Fejedelem Felsővadászi Rákóczy Ferencz kegyelmes urnák Gratióját más emberek által czitálta és egy néhány gyalogok az városhoz és alá estve felé sebessen jővén a Magyar kapu eleiben állván, potenter urgiálák (urgeálák) s kévánák, hogy a várost adják fel az Méltóságos Fejedelem számára és sok beszédek után mind ők, mind a Város részéről hajlottak, hogy akkor estvének ideje lévén, mindkét részről zállogot adván egymásnak, megesmertetnék sub bonis modis az kívánság és az városnak megh maradása iránt, a minthogy akkor estve a zálogok in vicem bejövén is kimenvén, reggel mind az város részéről mind kuruczok iránt arra hajlottanak, hogy embere által az Nemes Város a Méltóságos Fejedelmet megtalálja, mely végzésekbe mindnyájan acquietálván, étellel s itallal gazdáldodván hét szekeren kenyeret, húst, átalagban bort vivén az Várostól az Kuruczoknak nem tudatik mitől viseltetvén, a húst, kenyeret szélyel hányva, a boros átalagok fenekét kiverték és a kapura nagy dühhösséggel jővén a külső kaput bevágták közöttük fő és első lévén az megemlített Pintye maga is vágta a kaput, az városban levő kurucz zállogok s Hadnagyok sok rendbeli tilalmazások ellen azért a kurucz zállogok nógatástól midőn már hétszeri lövéseket és elszenvedtek volna, a lakosok puskázáshoz kényszeritettek nyúlni és a puskázás közben, a megmondott Pintye meglövetett mivel ő az ország uttyában sok ártatlan vért ontott, ő neki is vére az ország uttyában az kapu előtt kiontatott teste penig, mint gonosztévőnek tisztesség nélkül, a Várdombon belül az kerítésen eltemettetett.”9 Emlékirataiban Rákóczi is említést tett Pintye fellépéséről, és értesülései a fentiekkel lényegében egybecsengenek: „Míg ez a Kraszna folyó mellett történt, addig én kellemes hírt kaptam. A Meszes-hegység hírhedt rablója, a román eredetű Pintye, meg akarván mutatni hozzám való hűségét, lejött Nagybánya városához - mely inkább arany- és ezüst-
