Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
A THORNI CORV1N-KODEXROL 91 miniatűrjeiben Attavante munkáját ismeri fel, s tény, hogy e miniatűrök egész jellege a legapróbb vonásokig megegyezik a híres firenzei könyvdíszítő nevével jelzett kódexek díszítésével. Még az ezüst szívpajzsot sem nélkülözzük, amit Csontosi Attavante munkáinak felismerésénél kétségbevonhatatlan kritériumnak nyilvánított, ámbár e pontnál többen nem értenek vele egyet, s nem hajlandók az ezüst szívpajzs hiánya miatt elvitatni Attavantetől oly kódexeket, melyek, mint a bécsi Philostrates és a prágai Thomas de Aquino, minden részletükben az ő kezére vallanak. Hogy került e kézirat a budai könyvtárból Thomba, a távoli kis porosz város gimnáziumi könyvtárába, erről sincs semmi közelebbi adatunk. A könyvtár egy másik, Rómer által13 ismertetett cseh kézirata: Heraclitus, seu de vita humana, Jänichen szerint Buda 1686-iki visszafoglalásakor jutott egy katona birtokába, akitől Bécsben Zernecke Jakab Henrik thorni polgármester váltotta magához.14 Rezik feljegyzéséből azonban tudjuk, hogy Naldi kézirata már 1684-ben itt volt. Tehát nem tartozik az 1686-ban széthordott hadizsákmány közé. Rezik szerint, mielőtt a törökök Buda várát (1541-ben) elfoglalták jutott „valami becsületes ember kezébe, aki nevének emlékére a thorni könyvtárnak ajándékozta”.1’ Honnan vette ez adatot, nem tudjuk; ha igaz is, a derék ajándékozó nem érte el célját; ajándéka megmaradt ugyan, de neve a késő utódok előtt feledékenységbe ment. A thorni Jänichen semmit sem szól a kézirat provenienciájáról. Curtze M. thorni tanár a könyvtárról 1866-ban írt ismertetésében, anélkül, hogy bizonyítékokra hivatkoznék, azt mondja, hogy az „a pesti (!) könyvtárból közvetlenül került Thomba”.16 Tudnunk kell azonban hogy a thorni könyvtárat 1594-ben alapították,17 s így feltéve, hogy a kódex Buda 1541-i elfoglalása előtt került ki a királyi könyvtárból, mégis kellett neki bizonyos viszontagságokat kiállani, mielőtt Thomba jutott. Amit különben a régi, 1684-ben már csak foszlányokban ismert kötés elpusztulása is eléggé bizonyít. Közleményünk hiányos maradna, ha nem emlékeznénk meg a kézirat szerzőjéről, ámbár e pontnál is jóformán ismert adatok összegezésére kell szorítkoznunk. Naldo Naldi, vagy latinosán Naldus Naldius, egy toscanai család sarja, mely Sienának, Firenzének több jeles embert adott, Firenzében, Lorenzo Medici korában élt, s a szerviták rendjéhez tartozott. Marsilio Ficino tanítványa
