Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)

Tartalom

BALOGH BELA 20 szülői házban kissé megnyugszik, önbizalma is visszatér. Ideiglenes nyugdíjazási kérelmét személyesen viszi fel a minisztériumba, de egy kisméretű agyvérzés 1907. decem­ber 27-én végleg ágyhoz köti, és 1908. március 24-én, ugyanazon a napon, amelyen ikertestvére még 1865-ben meghalt, az ő élete is véget ért. A közleményünk elején jelzett ünnepséggel párhuza­mosan édesanyja kiadásában vaskos kötet jelent meg.1' Ennek bevezetőjeként közölt életrajza függelékeként Morvay Győző összeállította Schönherr műveinek jegy­zékét. A könyvek, tanulmányok, cikkek puszta felsorolása is Schönherr ama termékenységéről tanúskodik, mely mö­gött magas intenzitással végzett óriási munka állott. Eletelve kora ifjúságától: „munka az élet, és csak az él, aki dolgozik és ebben örömét leli; a tétlenség, a semmittevés egy neme a végfeloszlásnak”. Ezt kiegészítve szögezi le később: „Nem a munka teszi tönkre az ember idegzetét, hanem amit elvállal és nem bír elvégezni."1'' Fiatalkori munkái egy részét Décsényi Gyula álnév alatt közölte. Alkotási periódusának kezdeti szakaszán, közvet­len környezete sugallatára, sokat foglalkozott a névma­gyarosítás gondolatával. Elgondolása szerint új családne­veként anyai ágon örökölt birtokuk, Décsény helynevét vette volna fel. Döntését nem kevés belső vívódás előzte meg: a névmagyarosításban, amint azt egyik levelében leszö­gezi, „...a svindlinek egy nemét kezdem látni - pedig roppant utálom a svindlirozást - inkább semmi se legyen belőlem, hogysem bármi kis szédelgés útján haladjak előre”.20 A névváltoztatás kérdése ezzel lekerült a napirendről. A tudományos munkát illető állásfoglalását is ebben a perió­dusban határozta meg: „A tudomány igazán véve sohasem lehet eszköz, csak cél.”21 Életműve bizonyítja, hogy ezen egy jottányit sem volt hajlandó változtatni. Schönherr nem volt szobatudós; minden érdekelte, ami körülötte vagy szerte az országban történt, mindenről megvolt a saját véleménye, s ezt nem is rejtette véka alá. Állításunk igazolására három, látszólag különböző jellegű megállapítását idézzük, ezek azonban összességükben az ember és ezáltal az életmű helyesebb megértéséhez segí­tenek hozzá. Jeleztük már, hogy Schönherr még a szülői házban közel került a zenéhez. Élete végéig sem hagyta abba a zon-

Next

/
Thumbnails
Contents