Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)

Tartalom

SCHÖNHERR GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

17

radalmat, mely 20 év múlva, talán előbb is, új képet fog adni a világnak.”10

Tudományos céljai megvalósítása érdekében 1897. szeptember 17. és október 15. között Zágráb, Velence és a dalmát tengerpart egykori központja, Zára levéltáraiban és könyvtáraiban kutat, ezek eredményeként akadémiai székfoglalóját kibővíti, és a következő évben önálló füzetben is megjelenteti. Emellett 1898-ban főként heraldikai tanulmányokat közöl, de ugyanebben az évben Nagybánya középkori történetével kapcsolatos több alkalmi összegezése is napvilágot lát, mintegy jelezve, hogy szülővárosa iránti kötelezettségeiről sem feledkezett meg. Ez év nyarán megjelenik A magyar nemzet története X. kötete is. „Szép vállalkozás volt - írja Schönherr -, és sok örömöm tölt benne, de a Zsigmond-kori rész írói babérjain meg a pénzbeli hasznon kívül a segédszerkesztésből nevemre nem sok dicsőség áramlik, inkább úgy tekintem, mint az utolsó köteles áldozatot az öreg Szilágyi Sándorért, akiről bizony

mikor hozzákezdtünk, nem hittük, hogy meg fogja érni a

' ✓ »11 veget.

Úgy tűnik, Schönherr okult a közelmúlt tapasztalatain, és képességeit a jövőben csak a tudományos kutatás terén szándékszik kamatoztatni. Am nem így történt! Némi többletjövedelem reményében elfogadja a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének titkári munkakörét, s ebben a minőségében éveken át ereje nagy részét szervezési kérdésekkel fogja lekötni. 1898. december 16-i levelében írja: „...dolgaim nemhogy fogynának, hanem úgy nőnek, mint a lavina, s attól félek, hogy egyszer csak maguk alá fognak temetni.”12 A kívülálló éveken át mit sem sejt erről a belső tusáról, mert kisebb horderejű feladatainak példásan eleget tesz. Sőt, rövidesen benyújtja az egyetemre magántanári képesítése iránti kérelmét, és készül második római hivatalos kiküldetésére. Ez alkalommal az Akadémia Forster Gyula és Scitovszky János nevére alapított 1300 koronás díjával utazik. 1899. január 28. és május 18. között Firenzében és főként Rómában kutat. Visszatérve átveszi a Szilágyi Sándor halálával gazdátlanná vált Magyar Történelmi Életrajzok szerkesztését, majd 1899. július 31-én részt vesz a Petőfi halálának 50. évfordulója alkalmából szervezett segesvári, illetve fehéregyházi ünnepségeken. Ezek végén elítélően nyilatkozik a kormányhoz közel álló