Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
A RÓMAI CASANATE-KÖNYVTÁR CORVIN-KÓDEXE művelődéstörténeti vonatkozások jelentőségére. A Corvinát úgy tekintjük, mint Mátyás király uralkodásának, történelmünk e fényes korszakának legszebb kulturális alkotását; benne látjuk megtestesítve a nagy király legnemesebb aspirációit, legbelsőbb törekvését, egész lelkivilágát, benne keressük kora műveltségi állapotának legjellemzőbb kifejezését. De minden oldalról és ismételten halljuk hangoztatni azt a véleményt, hogy ez az alkotás nem állott szerves összefüggésben nemzetünk szellemi szükségleteivel, hogy ez a műveltség forrásaiban idegen volt és hatásában idegen maradt lelki életünk fejlődésére. Mátyás király magyarsága azok előtt, akik a történelem szellemébe behatolni képesek, nem szorul védelemre. Hunyadi János fia, akit a magyar nemesség emelt trónra, aki a nemzete és hazája iránt táplált szeretetének és kötelességérzetének annyi jelét adta, ha olasz tudósok környezték is és ha idegen forrásból elégítette is ki tudományszomját, nemcsak érzelmeiben, gondolkozásában, egész lelkületében, de nyelvében is más, mint magyar, nem lehetett. írásbeli bizonyítékokra e kérdéssel szemközt nincs szükségünk, de nem is nélkülözzük azokat; hiszen az olasz Galeotti maga tesz bizonyságot a király magyarságáról, és ha az okiratok és levelek halmazában, amelyek Mátyástól fennmaradtak, latin, német és cseh nyelvű iratokat találunk, csupán magyart nem, a bizonyára veszendőbe ment magyar levelekért kárpótolnak bennünket azok a diplomáciai iratok, amelyek - bár latinul szerkesztették őket - nem csupán hangjuk erejével, de főleg gondolatmenetük és kifejezéseik magyaros jellegével árulják el, hogy egyenesen az ő tollából származnak. De ami a Corvinának a magyarság szellemi fejlődésére való befolyását illeti, nem tagadhatjuk el azt a jellemző jelenséget, hogy ez Európa-szerte oly híressé vált könyvtár maradványai között kizárólag idegen irodalom termékeit találjuk, hogy kezelői idegenek voltak és ha magyar ember használta is kódexeit, annak emlékét latin nyelven hagyta rajtuk. Az első adatot, amellyel magyar emberek magyar nyelven örökítették meg használatuk nyomát a budai királyi könyvtár könyvein, a most napvilágra került Corvin-kódex őrizte meg számunkra. S azután a három szóból álló bejegyzés után, amellyel a budapesti egyetemi könyvtárban T I
