Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
A RÓMAI CASANATE-KÖNYVTÁR CORVIN-KÓDEXE gott alakban, ellenben annak ábrázolása teljesen ráillik Jodokra, aki a század derekán született, akiről a krónikák feljegyezték, hogy koránál sokkal idősebbnek nézett ki, s aki hosszú szakálla miatt a „Barbatus” jelzőt nyerte kortársaitól. S miután Jodokot csak az 1397-iki adomány alapján illette meg a választófejedelmi méltóság, II. Ruprecht pedig 1398. január 6-án halt meg, feltéve hogy a miniatűr festője tiszteletben tartotta a jogi formákat, mondhatni matematikai pontossággal állapíthatjuk meg az 1397. évet, éspedig annak utolsó háromnegyedét amaz időpontul, amelyben a kódex címlapját díszítő miniatűr elkészült. Ha a miniatűrök egyes csoportjának olasz jellegét összevetjük a kódex szövegében található olaszos latin szavak nagy számával és a „h” betű következetes hiányával az eme betűvel kezdődő latin szavaknál, közel áll a feltevés, hogy kódexünk Olaszországból került Vencel királyhoz; de a nagy lapdíszeket és kezdőbetűket mindenesetre az ő udvarában festették bele. Maga a címkép portrészerű hűséggel megfestett alakjaival és a római királyi méltóságot hirdető birodalmi sas az aquila rendszót illusztráló nagy miniatűrben, mindkét képen az aranyos mozaik háttérrel, tipikus termékei a cseh festőiskolának, mely IV. Károly idejében a francia festőművészet hatása alatt keletkezett, és Vencel alatt már erős nemzeti vonásokat mutat. A kódex első tulaj donásában Vencel római és cseh királyt ismerve fel, nem nehéz megtalálni az utat a másik fontos kérdésnek a megoldásához, hogy került az Mátyás király könyvtárába. Erre a kérdésre két irányban kínálkozik elfogadható válasz. IV. Károly császárnak a könyvek iránt való előszeretetét mindkét fia, Vencel és Zsigmond örökölte atyjától s míg ma is bámuljuk Vencel négykötetes bibliájának remek képeit, melyek e kéziratoknak a bécsi udvari könyvtár legbecsesebb kincsei között is első helyet biztosítanak, Zsigmondtól is nem egy díszes kiállítású kódex maradt reánk és számos adat bizonyítja az élénkeszű és minden iránt érdeklődő uralkodó szeretetét a tudományok iránt. A cseh trónnal Vencel egész öröksége Zsigmondra szállott s a fényűző és pompakedvelő Zsigmond királynak kétségtelenül volt reá gondja, hogy a prágai királyi könyvtár becsesebb darabjai Budára kerüljenek. Hogy Vencel király kódexei tényleg Zsigmond tulajdonába mentek át, afelől maga Zsigmond unokája, V.
