Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
A MILÁNÓI CORVIN-KODEXEKROL ЛОЗ 8. Magyar Könyvszemle, 1878. évf. 128.1. 9. Magyar Könyvszemle, 1881. évf. 165-166.1. 10. Címe: Flavii Cresconii Corippi Johannidos sev de bellis Libycis Libri VII. Editi ex codice Mediolanensi Musei Trivultii opera et stvdio Petri Mazzuchelli Collegii Ambrosiani doctoiis. Mediolani, ex imp. ac reg. typographco. Anno MDCCCXX. A meglehetősen ritka, hazai könyvtárunkból teljesen hiányzó munkából a milánói Biblioteca Ambrosiana S. N. Z. IV. 31. jelzetű példányát használtam. 11. „Bellum vero Libycum, quod Joannes gessit, FI. Cresconius Gorippus octo libris prosequutus est, quibus titulum fecit Johannidos: quos in Regia Bibliotheca Budae reperi. Hi sic incipiunt: Signa, duces gentesque feras...” stb. Cuspinianus, De Caesaribus et imperatoribus. Cuspinianus e munkája Strassburgban, 1540-ben látott először napvilágot. Érdekes, hogy több XVI. századi író: Gesner, Simler, Frisius stb. Cuspinianust hibásan idézve, e kódexet a badeni könyvtárban (in bibliotheca Badensi, Budensi helyett), Barthius a bécsi udvari könyvtárban keresi. 12. A IV. és V. könyvek e kódexben egy könyvet képeznek: a negyediket. 13. „Hosszú időn át azt hitték - így szól Porro olasz szövegének hű fordítása - hogy a történelmi szempontból annyira nevezetes költemény veszendőbe ment, miután a XI. század közepe táján Desiderius monte-cassinoi apát által készíttetett másolatot Foggini a múlt században hiába kereste az apátság könyvtárában, s a másik példány, melyet Cuspinianus Corvin Mátyás könyvtárában látott, valószínűleg nem létezik többé, e könyvtár részben szétszóratván, részben pedig II. Szolimán rendeletére 1526-ban midőn Budát elfoglalta, Konstantinápolyba hordatván. Azon kódexek lajstromában, melyeket a szultán a magyar országgyűlésnek adományozott, nincs meg, sem Ewards Corvin-kódexei között nem található. 14. így! 15. 1891. évf. 145-146.1. 16. Partsch József a madridi és milánói kódexek egybevetésével a Monumenta Germaniae Historica, Auctorum antiquissimorum. I. III. pars II. (Berlin, 1879.) kötetében kiadván Corippus költeményét, szintén bőven ismétli az elveszett budai kódexről szóló tudósításokat.
