Bertoti Péter - Dávid Lajos (szerk.): Schönherr Gyula breviárium - Bányavidéki kalauz 3. (Nagybánya, 2008)
Tartalom
A MILÁNÓI CORVIN-KÓDEXEKRŐL 99 gyanánt Belgiojoso hercegnőre szállt és jelenleg leányának Trotti őrgrófnőnek birtokában van.” További leírásában pedig még azt is tudja róla, „hogy Mátyás király címerével van díszítve.” Honnan szerezte ez értesülését, nem mondja; mint Fraknóinak, úgy egy évvel később, 1879-ben neki sem sikerült a Trotti-könyvtárba bejutni.9 A Trotti őrgrófok könyvtárának kéziratai azóta, köztudomás szerint, könyvpiacra kerültek, s a Damascenus-kódexet (nevezhetjük röviden így) a Magyar Nemz. Múzeum könyvtára 1886-ban megvásárolta Ulrico Hoeplitől. A milánói Corvin-kódexek legértékesebbikének ma már mi vagyunk jogos és büszke tulajdonosai. A Corippus-kódexet azonban hiában kereste a vétel közvetítője, Csontosi János a Hoepli által áruba bocsátott Trotti-féle kéziratok jegyzékében, melynek litografált példányai ma már a legnagyobb bibliográfiai ritkaságok közé tartoznak. Nem is kereshette. Nem egy jel, minden adat a legnagyobb határozottsággal azt kiáltotta kezdettől fogva, hogy a milánói Corippuskódex soha sem került a Trotti-könyvtár kéziratai közé, s csupán egy nagy, úgyszólván megmagyarázhatatlan tévedésből jutott a magyar irodalomban, és csakis itt, a Corvina maradványainak repertóriumába. Sajátszerű, de tény, hogy a tévedés csirája ott keletkezett, ahol legtöbb alkalom nyílt volna annak ellenőrzésére s a valódi tényállás konstatálására. Ama rövid idő alatt, mit Trivulzio herceggel töltöttem, a herceg saját szájából volt alkalmam hallani, hogy könyvtárában eredetileg négy Corvin-kódex őriztetett, s ebből kettő a már ismert útón a Trotti őrgrófok könyvtárába került. Kétségtelen hogy ez a családi hagyomány kijelentéseként hangzó tudósítás vezette félre ezelőtt tizennyolc évvel Fraknói Vilmost, hogy két Corvin-kódexet keressen Trotti őrgróínénál. Fraknóinak akkor nem volt alkalma a valóság felől meggyőződhetni; a Corvinával különben is csak mellékesen foglalkozott sokoldalú tanulmányai között s a politikai történetírás terén azóta kifejtett bámulatos tevékenysége ezt a tárgyat teljesen háttérbe szorította. Éppenséggel nem őt érheti a gáncs azért, hogy a kezdetben szerényen fellépő téves adat, kellőleg felszerelve, polgárjogot kért magának irodalmunkban. Ugyanaz a tudósítás, mely a Trotti-könyvtár állítólagos második Corvin-kódexét Cresconius Corippus néven
