Benyóné Mojzsis Dóra - Polgár Mónika: Törékeny vágyak. Porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum porcelángyár (Budapest, 2018)

Tartalom - Hüttl Tivadar porcelángyára

HÜTTL TIVADAR PORCELÁNGYÁRA A gyár története A porcellán-teknika újdonsága. Couleur rosé Hüttl. Budapesti Hírlap 1911. december 7., 13.o. sérletezetl a rózsaszínűre, kékesszür­kére, sárgára, zöldre, bordóra színezett mázzal és porcelánmasszával. Kísérle­teiről, a különböző színárnyalatokhoz szükséges összetevőkről külön füzetben vezette feljegyzéseit, német nyelven. A különböző arányéi és összetételű fes­tőanyagokai üveg- és porcelánlapokon, tányérokon próbálta ki. Munkájában igénybevette Pctrik Lajosnak, a Zsolnay­gyár vegyészének szakértői segítségét is. Legtöbbet talán a rózsaszín máz és massza előállításával foglalkozott. A kí­sérletek végül kiváló eredményekre ve­zettek: az elért színárnyalatot egyenesen Couleur Rosé Hüttl-nek nevezték, amely díszes jegyként sok esetben megjelent a porcelánok alján is.22 Moftp-lent 1 HOl. évi április ln> 22-tln, MAGY. tíDf Rin SZABADALMI LEÍRÁS 21070. szám. XVII/»>. OSZTÁLY. naltal látható el, mely ép oly erősen tapad, mint fémeken. Szabadalmi igény. Eljárás galvanikus fémdiszités előállítására porczellánon, kőedényen, üvegen és más­effélén, jellemezve azáltal, hogy első sorton a díszítendő tárgyra agyagból, kaolinból vagy más a kerámiában hasz­nálatos alapanyagból, továbbá olvasztó­szerből és finoman eloszolt fémporból álló meg nem olvadó «fémalap» ot ége­tünk és ezt galvanikus úton a kívánt fémbevonattal látjuk el. Eljárás galvanikus fémdiszités előállítására porczellánon, kőedényen, üvegen és másefélén. IICITTI. TIVADAR CZÉG BUDAPESTEN. A szabadulom bejelentésének napja 1900 november hó 2S-ika. Mindezideig nem sikerült porczellánon, kőedényen, üvegen és más eféléken valóban tartós jól tapadó galvanikus fémbevonatot, pl. arannyal, ezüsttel, platinával stb. előállítani Finnek oka abban van, hogy nem ismer­tünk olyan kötőanyagot, mely alkalmas volna arra. hogy úgy a díszítendő tárggyal, valamint a galvanikus bevonattal szilárd összeköttetésbe lépjen. Természetes, hegy­ennek a kötőanyagnak jó elektromos veze­tőnek kell lennie. Jelen találmány értelmé­ben kötőanyag gyanánt olyan a díszítendő tárgyra í'áégetctt réteget használunk, me­lyet leghelyesebben'«fémalap»-nak nevezhe­tünk és melyet úgy állítunk elő, hogy ne­hezen olvadó anyagot, porezellánfüldot, vagy más a kerámiában használatos anyagokat finoman eloszlott féraporral, legelónyöseblten ezüstporral és valamely olvasztó ezerrel keverünk. A használt olvasztószer a díszí­tendő tárgy természetéhez képest, nehe­zebben vagy könnyebben olvadó lehet. A «fémalap» összetételének megvilágítá­sára a következő |>éldák szolgálhatnak: 7. példa. 6 rész agyag, 1 « olvasztószer, 17 « vegytiszta poralakú ezüst. II. példa. 3 rész csonthamú, 5 « ónoxyd, t « olvasztó szer, ‘22 « vegytiszta poralukú ezüst. Olvasztószer gyanánt például ólomüveget használhatunk. Ezt a fémlapot legezélszerúbben vízzel híg péppé alakítjuk és ecsettel vagy ráfecs­­kendezés útján a díszítendő tárgyra reá­­visszük, megszáritjuk és tokos kemenezé­­ben kiégetjük. Az olvasztószerrel akképen szabályozzuk a «fémlap» túzállóságát, hogy ez az alkalmazott hőmérsékletnél meg ne olvadjon, hanem csak zsugorodjék és a fém­lap finoman eloszlott állapotban maradjon, a nélkül, hogy összeolvadna. így pl. por­­czellánból való használati tárgyaknál ezüst port alkalmazunk és az olvasztó szerrel oly módon szabályozzuk a fémlapot, hogy ez kb, 9000-ná! jól kiégjen, a nélkül, hogy ol­vadna. A «fémalap» a kiégetés után földes, érdes külsővel bír, és az ezüstpor benne a legfinomabban el van oszolva. Homokkal, vagy vakaró kefével ledör­­zsölve, a «fémalap» fémes külsőt vesz föl és azután ismert módon galvanikus fémbevo­}2. kép Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, 21079. szánul szabadalmi leírás SS- kép Sorszámozott alapanyagok mázkísérlelekhez M: 16 és 4 cm 24

Next

/
Thumbnails
Contents