Benyóné Mojzsis Dóra - Polgár Mónika: Törékeny vágyak. Porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum porcelángyár (Budapest, 2018)
Tartalom - Hüttl Tivadar porcelángyára
HÜTTL TIVADAR PORCELÁNGYÁRA A gyár története 11 Uj magyar porczellángyár. Magyar Üveg- és Agyagipar 1903.13 (60). szám, 8.0. 12. A királyi várlak uj porczellánkészlete. Honi Ipar 1904. december 15., 25.o. A királyi várlak uj porczellánkészlete. Magyar Üveg- és Agyagújság 1905. január 1., 4.0. 13. Fővárosi Közlöny 1906. 24. szám, 458.0. Építő Ipar 1906. május 13., 187.o. 14. Grofcsik János: A magyar finomkerámiaipar története. Budapest, 1973. 156.0. 15. Hüttl Ur útja. Népszava 1909. június 13.. 4.oldal tg. kép Festő-műterem Hüttl 'lívadar porcelángyárában, 1914 körül 20. kép Hüttl 'Tivadar óbudai porcelángyárának alaprajza, 1906 A kereskedés és porcelánfestő üzem után a saját porcelángyár alapítására 1903-ban került sor a VI. kerület, Jász utca 33. szám alatt. Hüttl Tivadar a korszak modern technológiáit alkalmazva a legfinomabb cikkek gyártását tűzte ki célul. Az Aradi utcai festőműterem teljes berendezését is az új gyártelepre költöztették.11 A Jász utcai gyárban kezdődött el - I. Ferenc József megrendelésére - a közel 4500 darabból álló királyi porcelánkészlet gyártása, amelyeket korábban Herenden készítettek.12 A Jász utcai gyár azonban hamarosan kicsinek bizonyult, ezért néhány évvel később, 1906-ban Óbudán épült fel a nagyobb termelésre képes, immár végleges porcelángyár. Tivadar a Filatori-dűlőben, az egykori lőporgyár területén vásárolta meg a 6289. helyrajzi számú telket, amelyen korábban Prohászka György petralit- és robbanószergyáros üzeme működött (napjainkban a 18820. helyrajzi számon található, a Zay utca 35. szám alatt).13 A gyárat a legkorszerűbb technológiával szerelték fel, visszacsapó lángéi, fa- és széntüzelésű kerek kemencéje még az 1980-as években is használatban volt az Aquincum Porcelángyárban. Az elsőosztályú porcelán alapanyagokat Csehországból vásárolták. Az ebből készült tálak, csészék, tányérok, kannák vékony falúak, átlátszók, simák, kiváló minőségűek voltak. A gyár nem volt nagy: 1-2 korongost, 10-15 festőt foglalkoztattak, köztük saját képzésű, illetve külföldi szakembereket egyaránt.14 1909-ben 30-35 dolgozója volt a gyárnak.15 A telep területén felépített 6-8 szolgálati házban helyezték el a dolgozók egy részét és családjukat. A I Iülll-gyár igazi virágkora az I. világháborúig tartott, bár a későbbi év tizedekben is készültek remekmívű porcelánok. A cég árjegyzékei, katalógusai a termé-16 Készlet budapesti nyaramból l:eslö -műterem
