Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)

Prológus: Makrotörténelem - mikrotörténelem

8 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) történetének megismerése több szempontból fontos, sőt tanulságos is lehet. Orvos­­történeti szempontból, azért is érdemes foglalkozni vele, mert kiválóan felkészült, az egyik utolsó polihisztor orvosként, sebészként, később a Szent Margit Kórház igazga­tó-főorvosaként-betöltve hivatását - számos életet mentett meg, vagy javított a hoz­zá forduló, vele kapcsolatba kerülő betegek életminőségén. Pályafutása alatt a gya­korló orvosi teendők mellett, szakterületein belül (sebészet, urológia) folyamatosan kutatta az új lehetőségeket, újításokat. Ugyanakkor a szakmai feladatokon felül, - a II. világháború után - közreműködésével, majd irányításával újraindult előbb a Ma­darász utcai Kórház Sebészeti Osztálya, majd a Szent Margit Kórház működése is. Társadalomtörténeti szempontból elsősorban azért helyénvaló végigkövetni Örlős Endre történetét, mert majdnem teljes egészében végigélte a 20. századot. Azt a századot, amelyben több háború és politikai, társadalmi rendszer váltotta egymást. Azt a századot, amelyben mindig voltak üldözők és üldözöttek, és hosszútávon sen­ki sem lehetett biztos abban, hogy az elkövetkezőkben melyik oldalhoz illesztik. A zsidó családból származó Örlős Endre élete nagyon világosan bemutatja azt, hogy a Magyarországon zajló események milyen hatással voltak egy ember, egy család, egy szűkebb környezet életére. Milyen lehetőségei vagy éppen ellehetetlenülései voltak egy embernek az őt körülvevő történések közepette. A történelem leírása, tudomá­nyos vagy népszerűsítő történelemkönyvszerű bemutatása felelősségteljes és nélkü­lözhetetlen, de igazi értelmet akkor nyer, ha megmutatja az embert is, akiről szól, hi­szen így válhat igazán érthetővé és emberivé maga a történelem is. Örlős Endre alak­ja és élettörténete pedig nagyon jól illusztrálja az embert a történelem mögött. De nem azt az embert, aki írja a történelmet, hanem azt, aki megéli, adott esetben el­szenvedi, vagy csak egyszerűen próbálja túlélni azt. (Jellemző példa, hogy az 1956- os eseményekkel kapcsolatban Örlős Endre nem állást foglalt, nem szabadságharc­ról írt, hanem egyszerűen egy orvos hétköznapjait mutatta be. Visszaemlékezései­

Next

/
Thumbnails
Contents