Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)

Újrakezdés (1945-1956)

73 lődő betegellátás ellenére - még az 1950-es évek első felében is fel-felbukkantak ne­gatív felhangok a kórházzal kapcsolatban. A támadások elsősorban a Szülészeti Osz­tályt vagy konkrét orvosokat érintettek, azonban az esetek többségéről hamar kide­rült, hogy ezek a háborús időszakból eredő, „nosztalgiázó” vádaskodások.163 Mégis az ilyen ügyekkel kapcsolatban a kórházigazgatónak kellett számot adnia és felelős­séget vállalnia. A kórházigazgatói tevékenységéből fakadóan az ellenőrzések mellett Örlősnek egyre többet kellett foglalkozni olyan adminisztratív feladatokkal - pl. ápolási díjak beszedése, fűtőanyag takarékosságával kapcsolatos intézkedések, gyógyszerellen­őrzések, orvosi műszerek beszerzése amelyekkel kapcsolatban egyre inkább úgy érezte, hogy elveszik az idejét a legfontosabb feladattól, a gyógyítástól. Az előbbiekben érintett tevékenységeivel párhuzamosan - kicsit kizökkenve a há­ború utáni időszak szürkeségéből - tudományos tevékenységének köre kiszélesedett és a sebészeti témájú cikkek mellett egyre több tanulmánya jelent meg az egészség­ügy igazgatási és szervezési területeire vonatkozóan is. A bélfertőzés és a visszér­tágulatok kezelése mellett (ez utóbbival kapcsolatban már 1945-ben kifejtette vé­leményét),164 a betegellátó üzemek gyógyszerkezelésének és a fővárosi kórházak gyógyszerelésének reformjaival kapcsolatban is publikált.165 Az ötvenes évek elejétől kezdve a növekvő adminisztrációs és intézményvezetői terhek, illetve az ebből fakadóan személyét ért sérelmek miatt, egyre inkább megerő­södött benne a gondolat, hogy lemond igazgatói pozíciójáról és a későbbiekben a Se­bészeti Osztály vezetőjeként, a tudományos cikkek publikálása mellett, csak a tény­leges gyógyítás területére szorítja tevékenységét. Ezen elképzelésének többször han-163 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. D. Pálné levele Örlős Endrének (1953.05.18.). 164 Örlős 1945a. 165 Örlős 1945b.

Next

/
Thumbnails
Contents