Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Újrakezdés (1945-1956)
73 lődő betegellátás ellenére - még az 1950-es évek első felében is fel-felbukkantak negatív felhangok a kórházzal kapcsolatban. A támadások elsősorban a Szülészeti Osztályt vagy konkrét orvosokat érintettek, azonban az esetek többségéről hamar kiderült, hogy ezek a háborús időszakból eredő, „nosztalgiázó” vádaskodások.163 Mégis az ilyen ügyekkel kapcsolatban a kórházigazgatónak kellett számot adnia és felelősséget vállalnia. A kórházigazgatói tevékenységéből fakadóan az ellenőrzések mellett Örlősnek egyre többet kellett foglalkozni olyan adminisztratív feladatokkal - pl. ápolási díjak beszedése, fűtőanyag takarékosságával kapcsolatos intézkedések, gyógyszerellenőrzések, orvosi műszerek beszerzése amelyekkel kapcsolatban egyre inkább úgy érezte, hogy elveszik az idejét a legfontosabb feladattól, a gyógyítástól. Az előbbiekben érintett tevékenységeivel párhuzamosan - kicsit kizökkenve a háború utáni időszak szürkeségéből - tudományos tevékenységének köre kiszélesedett és a sebészeti témájú cikkek mellett egyre több tanulmánya jelent meg az egészségügy igazgatási és szervezési területeire vonatkozóan is. A bélfertőzés és a visszértágulatok kezelése mellett (ez utóbbival kapcsolatban már 1945-ben kifejtette véleményét),164 a betegellátó üzemek gyógyszerkezelésének és a fővárosi kórházak gyógyszerelésének reformjaival kapcsolatban is publikált.165 Az ötvenes évek elejétől kezdve a növekvő adminisztrációs és intézményvezetői terhek, illetve az ebből fakadóan személyét ért sérelmek miatt, egyre inkább megerősödött benne a gondolat, hogy lemond igazgatói pozíciójáról és a későbbiekben a Sebészeti Osztály vezetőjeként, a tudományos cikkek publikálása mellett, csak a tényleges gyógyítás területére szorítja tevékenységét. Ezen elképzelésének többször han-163 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. D. Pálné levele Örlős Endrének (1953.05.18.). 164 Örlős 1945a. 165 Örlős 1945b.
