Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Újrakezdés (1945-1956)
67 Az első ilyen konfliktus egy 1947-48-as évek fordulójára datálható „levélcsörte”, amelyet Dr. Faragó Gézával, a III. kerület rendőr alezredesével folytatott.148 Az alezredes erős kritikával illette a Szent Margit Kórházat, miszerint az ott dolgozók lassan, felszínesen végzik a munkájukat és kiváltképpen sokat késlekednek a hivatali ügyekkel (pl. az elítéltek kórházi ápolásával) kapcsolatban. Örlős, mint a Sebészeti Osztály kinevezett vezetője nagyon barátságos hangon, de mégis határozottan helyére tette az alezredes által megfogalmazott kritikát, egyszersmind rávilágított arra, hogy a rendőrségi iratok dátumozása olykor nem tükrözte a valóságot, azaz a saját hivatali tehetetlenségüket sok esetben visszadátumozással orvosolták. így viszont a folyamat többi résztvevői tűntek lassúnak. Ugyanakkor a kórházban vezetett könyvelés tartalmazta a pontos dátumokat, tehát könnyen visszakereshetőek voltak az átszállítások, visszaszállítások valós időpontjai.149 Annak ellenére, hogy az ügynek a dokumentumok alapján nem lett folytatása, az azért kijelenthető, hogy ezek után a kerületi rendőrségen, legalábbis annak vezetőségében nem vált közkedveltté a főorvos. A következő - az irathagyatékban fellelhető - ügyre sem kellett sokat várni, hiszen még 1948 második feléből olvasható egy jegyzőkönyv, amelyet a Margit Kórház Üzemi Bizottságának150 ülésén vettek fel, és amelyből egy ott dolgozó műtősnő tevékenységével kapcsolatban indított vizsgálatot ismerhetünk meg. A műtősnő a János Kórház vezetőségének utasítására került át Óbudára, ahol augusztus 10-én lépett szolgálatba. Hozzávetőleg tíznapos működése alatt olyan problémák merültek 148 BFLVIII.1103.b. 1026/47. 145 Uo. 150 Az üzemi bizottságokat a II. világháború után hozták létre és egészen 1948-ig működtek. A velük kapcsolatban 1945-ben kiadott kormányrendelet szerint minden 20 főt meghaladó intézményben létre kell hozni ilyen szervezetet, amelynek tagjait a dolgozók az üzemi gyűlésen választották meg. Munkájukat a munkáspártok és a szakszervezetek ellenőrizték. Vö. Bihari, 24-25.
