Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Újrakezdés (1945-1956)
62 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) lyen területeken kapott kimerítő gyakorlati képzést az Ádám-klinikán, akkor látható, hogy ennek milyen nagy hasznát vette a kórházban, hiszen a betegellátás azon részei voltak igazán kritikusak, amelyek fontosságát az Ádám-féle iskola is hangsúlyozta. A kemény és megfeszített munka eredményeként az 1947-es évre - amennyire a külső körülmények engedték - kezdtek rendeződni a viszonyok, legalábbis a fejlődés útjára lépett az osztály és a kórház is. Ezt jól tükrözi, hogy amíg 1946-ban a nagyműtőben összesen 374 műtétet végeztek, addig 1947 októberéig már 476-ot.135 A műtétek számának növekedése azt is jelezte, hogy a szakmai munka megítélése javult, a betegek újból bizalommal fordultak a Margit Kórházhoz, és ennek következtében az osztály ágylétszámát 55-re kellett kibővíteni. Ugyanakkor a bővítés még csak a fejlődés kezdetét jelentette, hiszen a kórház országút melletti elhelyezkedése maga után vonta, hogy rengeteg baleseti sérült került be, akiknek szakszerű ellátásához újabb és újabb speciális műszerekre volt szükség.136 Arra vonatkozóan, hogy a Margit Kórház helyzetével kapcsolatban mi lenne a megfelelő megoldás, Örlős Endrének a kezdetektől fogva volt javaslata. Az erős kritikai érzékkel és aktív fellépéssel rendelkező doktor ugyanakkor nemcsak a kórház helyzetét illette bírálattal, hanem az egész társadalombiztosítási rendszert, ráadásul mindezt egy közlapban - még ha csak kerületiben is - tette.137 Örlős már a negyvenes évek közepétől kezdve azt javasolta, hogy a Margit Kórház jelenlegi épülete helyett egy újat kellene építeni - a régi épületet pedig a gyógyíthatatlan betegek vagy a hoszszadalmas ápolást igénylők számára átalakítani - mivel az aktuális építmény szerkezete és elhelyezkedése fejlesztésre alkalmatlan. Egyrészt az újabb emeletek felhúzása rengeteg plusz költségbe kerülne, másrészt a terület adottságai miatt a terjesz-135 Uo. 136 Uo. 137 Uo.
