Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)

Újrakezdés (1945-1956)

47

ÚJRAKEZDÉS (1945-1956)

„Harcoltam felfelé a fővárosi egészségügyi osztállyal, meg a János kórházzal, hogy egyáltalán dolgozhassunk, harcoltam befelé, hogy helyreálljon a rend, a szakmai színvonal, és végül harcoltam kifelé, hogy kórházunk visszanyerje elveszett tekintélyét. ”94

1944 őszétől a szovjet hadsereg előrenyomulása folytán Magyarország egyre nagyobb mértékben hadműveleti területté vált. A harcok szeptember 23-án érték el az ország délkeleti határát és december közepére a Tiszántúl jelentős része a szovjet csapatok fennhatósága alá került.95

Budapest elfoglalására Sztálin október 28-án adta ki rádión a parancsot. Előtte a szovjet vezetőségben felmerült annak lehetősége, hogy a magyar fővárost megkerülve folytatják a harcot, azonban stratégiai és még inkább „erőfitogtatás” miatt a város elfoglalása mellett döntöttek. A szovjet katonai vezetés nem gondolt elhúzódó harcokra, hanem gyorsan, szinte lendületből akarta elfoglalni Budapestet. Erre a célra a 2. és a 4. Ukrán Front seregeit vezényelték a főváros alá. A támadás irányítója Malinovszkij marsall volt, aki a helyszínre érkezve úgy döntött, hogy mivel nem tudják lendületből bevenni a várost, ezért ostromra kell berendezkedni, amihez viszont több haderőre volt szükség. Ennek érdekében iderendelték a 3. Ukrán Front katonáit is Tolbuhin marsall vezetésével. A katonai vezetés új koncepciót dolgozott ki, amelyben elhatározták, hogy előbb a várost két oldalról bekerítik, majd megindítják az ostromot. 1944. december 5-én elkezdődött Budapest tüzérségi lövetése, majd 20-án megindult az offenzíva, amelynek eredményeképpen az évvégére kettős ostromgyű-94 ÓM Dr. Örlős (Öszterreicher) Endre irathagyatéka. Örlős Endre levele a Legfőbb Ügyészségnek (1957.03.15.).

95 20. századi magyar történelem 1900-1994., 175.