Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Boldog ifjúkor (1903-1921)
20 Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) la két teremből állt, egy tanteremből és egy előtérből. Ezen kívül az iskolához tartozott még egy külön épület, ahol a fiú- és a lánymosdó lett kialakítva. A tanteremben a szokásos iskolai berendezések, padok, szekrények, tábla és tanári asztal kapott helyet.40 Az egy tanterem azt jelentette, hogy a tanító egyszerre foglalkozott a kisebbekkel és a nagyobbakkal is. Ebben az időben még egész nap folyt a tanítás, délelőtt 8-12 óráig és délután 14-16 óráig kellett itt tartózkodnia a fiatalságnak. Az iskola kiemelten figyelt a vallásos neveltetésre, ami azért volt fontos, mert a magas szintű képzésnek köszönhetően a 20. század elejétől kezdve az iskolának voltak keresztény tanulói is. A tantárgyak között megtalálható volt a Bibliatörténet, héber olvasás, magyar írás-olvasás, beszédértés, számtan, rajzolás, kézimunka, ének és testnevelés. Ezt a magas szintű nevelést - a tanári asztal mögött állva - a 20. század első felének nagy részében Katz Vilmos tanító biztosította. Élete kezdetén a család által átadott értékek mellett Öszterreicher Endre, a Katz tanító által tanított értékeket és tudást szívta magába. A tanító magasan képzett, tájékozott, több nyelvet beszélő pedagógus volt, aki a szigorúságot ötvözte a könnyed tanítási módszerekkel, ami kifejezetten népszerűvé tette diákjai körében. (Mindezt annak ellenére, hogy a fiúkat többször elverte a hegedűvonójával.) Katz Vilmos egészen 1939-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig tanított Sárbogárdon, közben több tisztséget is betöltött a településen és a megyében is. A jól megérdemelt nyugdíjas éveinek békéjét az egyre erősödő antiszemitizmus, majd a holokauszt törte meg, végül Auschwitzban 1944-ben ő is az értelmetlen pusztítás áldozata lett.41 Az elemi iskola után Endre az 1896-ban alapított Szekszárdi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanulója lett. A visszaemlékezésekből, családi iratokból, illetve a «■ Lakk 2008a, 84. 41 Lakk 2008a, 86-87.
