Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Boldog ifjúkor (1903-1921)
17 Ugyanakkor a zsidó vallás szétválása érintette a sárbogárdi közösséget is, hiszen a század második felében a helyi hitközség is két részre szakadt, neológokra és ortodoxokra.28 29 Az 1910-es évek elején megjelent Sárbogárdi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség alapszabályzata kimondta a dogmákhoz és rituálékhoz való ragaszkodást, szemben a neológ irányzat megújuló törekvéseivel.30 1906-ban 454 izraelita lakosa volt a településnek, akkor már soraikban az Öszterreicher családdal. A zsidó lakosság és így Öszterreicher Gyula is egyre tevékenyebben részt vett a település életében. Ugyanakkor amellett, hogy a helyi izraelita lakosság igen nagymértékben asszimilálódott, tagjai házastársat elsősorban izraelita hittestvérei közül választottak maguknak. Dr. Öszterreicher Gyula 1904 és 1938 között töltötte be a járási tisztiorvosi állást.31 Ez alatt a három és fél évtized alatt a település közéletének megbecsült alakjává és nem utolsósorban az egyik legmódosabb családjává váltak. Öszterreicher 1908-ban már a városi tanács képviselőtestületi tagja lett,32 majd amint a település korabeli folyóirata, a „Sárbogárd és Vidéke” is beszámol róla, 1912-ben az Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnökévé választották.33: „Tisztújítás a hitközségnél. A sárbogárdi izr. hitközség f. hó 19-én tartott évi rendes közgyűlésén elnökké dr. Öszterreicher Gyulát, alelnökké Deutsch Lajost, iskolaszéki elnökké Miklós Aladárt és pénztárnokká Schlésinger Miksát választotta meg. ”34 Járási tisztiorvosként Öszterreichernek kellett eljárnia, ha járványok, fertőzések ütötték fel a fejüket. Döntenie kellett iskolák ideiglenes bezárásáról, a községi ku28 Sárbogárd város története, 121. 29 Sárbogárd város története, 122. 30 Uo. 31- MNLFMLV. 160. c. 4831/1938. 32 Sárbogárd város története. Sárbogárd, 96-97. 33 Sárbogárd és Vidéke 1. évf. 4. sz. 1912. dec. 22. 34 Uo.
