Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Mellékletek, forrásismertetés
127 tikai felfogásra való tekintet nélkül feküdtek egymás mellett a betegek. ÁVH-s, véletlen sérült és „felkelő” sebesült békésen feküdtek egymás mellett, helyet kapott nálam üldözött vagy üldözéstől félő elvtárs (Bagyura Ferenc MDP. III. kér. ágit prop titkár, Dr.Sas Jenő rendelőintézet igazgató és felesége), beteg és magát otthon biztonságban nem érző funkcionárius elvtárs (Bujtás Mihály nyug. miniszterhelyettes) és menekülés közben vakbélrohamot kapott ellenforradalmár.(Cselei!) Csakis így tudtam a kórházat minden kívülről jövő atrocitástól, betegelhurcolástól mentesíteni. Nehéz volt a helyzetem nem irigylésre, de nem is büntetésre méltó. A német Vöröskereszt tábori kórháza éjjeli álmomból ébresztett. Meglátták a kivilágított kapu felett a kórházi jelzést, betértek és kérték, hogy helyezzem el őket valamilyen iskolában éjszakára. Én az Orvossegédképzőbe vittem őket, miután az egészségügyminisztériummal telefonon érintkezésbe léptem (nem emlékszem Drexler miniszterhelyettessel, vagy Abádíval beszéltem). Másnap az egészségügyminisztérium és egyéb klinikavezetőkkel tárgyalva a németek abban maradtak, hogy az Orvossegédképzőbe fognak települni. A német kórház és a mi sebészeti osztályunk viszonya olyan volt, mint két párhuzamos kórházi osztályé. Nekik nem volt módjuk súlyos sérültek ellátására, nem volt rtg készülékük, nekünk kevés volt a férőhelyünk. Sokat veszekedtünk, de beteg elhelyezési szempontból egymásra voltunk utalva, így a „szívélyes” viszony fenntartása mindkét részről szükséges volt. Kiutasításuk után nagymennyiségű és értékű élelmiszer, gyógyszer, kötszer és kórházi felszerelés maradt a Margit kórház birtokában. Udvarisan elbúcsúztak, majd egy sebészi szakkönyvet küldtek „karácsonyi ajándékul” valamikor januárban. Ezt udvariasan megköszöntem. Ezt a levelet Hermann Ritger igazolta, egyben megkért, miszerint nov. 15-e után, miután ők hazamentek, értesülése szerint, az egyik magyar újságban egy cikk jelent volna meg, amely velük foglalkozik. Megkértek, hogy írjam meg, hogy melyik újágban mikor és mit írtunk róluk, esetleg az újság elküldését kér
