Viszket Zoltán: Örlős Endre. (Egy óbudai orvos élete) (Budapest, 2014)
Mellékletek, forrásismertetés
123 IV. Örlős Endre levele a Legfelsőbb Ügyészségnek „Legfelsőbb Ügyészség! Az előttem 1957. III. 14-én a kistarcsai táborban felolvasott határozat és annak indoklásában hangzott vádak ellen panasszal élek. Indokaim: Nevezett Várival 1956. okt. 26-án elvtársi vitát folytattam. Ebben az időben a III. kér. Pártbizottságunk sem elméleti, sem gyakorlati irányítást nekünk nem adott. Kádár János első titkár Nagy Imre mögött állott és egyik sem minősítette a fegyveres fiatalembereket csőcseléknek. Mindegyikünk saját tapasztalatai alapján ítélte meg ezeket az embereket. Várit ezek a fegyveres fiatalok 2 napig a [nyomdában?] tartották, én viszont, aki 16 napon át szívtrombózisom ellenére a kórházban tartózkodtam és sem tüntetésnek, sem más fegyveres eseménynek a vita napjáig tanúja nem voltam a lázadó cselekményekben ekkor már eseménytelen Bécsi úti kép alapján nem fogadtam el Vári ítéletét, aki a fiatalokat „csőcseléknek” nevezte. A partizán kifejezést nem a fiatalemberek dicsőítésére alkalmaztam, hanem azoknak Vári által előadott módszereire. A Margit kórház a Bécsi úton van, tehát azon az országúton, ahol minden segélyszállítmány áthaladt. Ezen az úton Budán mi vagyunk az első kórház. A nappal befutó segélyautók elszáguldottak mellettünk, de az este érkezők megálltak, hogy vagy lerakodjanak vagy telefonon irányítást kérjenek, hogy hova rakodjanak. így kaptunk osztrák gyógy- és kötszer, textília és élelmiszer segítséget, vért, plazmát, [műplazmát?] és egyéb értékes anyagokat, amelyekkel addig a kórház nem rendelkezett és amelyekkel felettes szerveink sok egyéb teendőik közepette nem tudtak segítségünkre lenni, Később a Magyar Vöröskereszt két embere a falra feltűnő táblát rakott fel, amely a kórházat, mint útbaigazító állomást tüntette fel. A külföldi vöröskeresztes
