Állami Balett Intézet ülései, 1987-1988 (HU MTEL VIII.1.a 5.)

1988. február 26. Főiskolai Tanács ülésének jegyzőkönyve

hogy tanulmányait hefejezve elszerződik pl. az Operett- szinházhoz, és igy gyakorlatilag az a helyet áll elő, hogy aki forintért nem volt alkalmas a táncművész pályára, az dollárért alkalmassá lehet. Ez nehezen lenne összeegyeztethető a szakmai tantestület értékítéletével, ill. megkérdőjelezné azt.

Merényi Zsuzsa : A témának morális kihatásai is vannak.

Véleménye szerint jobb, ha az ilyen hallgatók nem az ország egyetlen főiskolájára akarnak ilyen módon bejutni, hanem a Budapesten működő Neptun utcai tánc-általános iskolába, vagy a szegedi, pécsi szakközépiskolákba. Nem lenne helyes, ha a főiskola a saját maga által eltanácsolta - kát dolláért visszafogadná.

dr. Manhercz Károly: Szintén csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, hogy az eltanácsolt,- tehát a rendes hallgatóknál biztosan gyengébb - növendékeket visszavegyük, ha azokat külön kurzuson, nem a rendes osztályokban tanitjuk.

Ez esetben nem etikátlan a további tanitás.

Macher Lajos : Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar színházakat nem nagyon érdekli, ki hol tanult, ha számukra megfelelő a tudása. Magániskolákból is sokan bejutnak a táncos színházakhoz, és ezt a Balettintézet nem tudja szabályozni. Ha a külföldiek leválaszthatók az oktatás fővonalától, akkor taníthatók a megfelelő térités ellenében.

Dózsa Imre : A hozzászólásokból azt az állapotot látja

kialakithatónak, hogy etikai okokból nem helyes az eltanácsolt hallgatókat dollár térités ellenében a többi hallgatóknál előnyösebb helyzetbe hozni, ezért úgy gondolja, hogy ilyen tanfolyamot nem nyitunk.

Pontosnak tartja megemliteni új témaként a bruttósitás kérdését, mely nem kis problémát okozott.