Állami Balett Intézet ülései, 1987-1988 (HU MTEL VIII.1.a 5.)
1987. október 2. Főiskolai Tanács ülésének jegyzőkönyve
sal. A szalma legyen azonos a művészettel. A tánc nem az egyetlen művészet, igazi művésznek esztétikailag sem lehet érzéketlennek lennie. Hallgatóink keveset tanultak meg abból, hogyan lehet egy műalkotáshoz hozzányúlni. A főiskolán nem az ismeretek széles körére kell tenni a hangsúlyt, hanem esztétikai tapasztalat világukat kell szélesíteni. Minden tudást ebből kell fejleszteni. Egyetértek Kaán Zsuzsával a szemléltetés kérdésében, nem puszta szemléltetésről beszélnék, hanem a műalkotással való eleven találkozás fontosságáról. E köré kell építeni minden tudást. Dr.Manhercz Károly: A pedagógus tagozat az intézetben posztgraduális formában működik. Bor István: Az intézmény nem attól válik főiskolává, hogy a minisztérium rátette a pecsétet az okiratra. A főiskolák vezetőinek mindenütt van három-négy, különböző szakterülettel foglalkozó helyettese. Dózsa Imre rendkívüli teherbírású ember, aki akkor érzi jól magát, ha három ember helyett dolgozik. Ezért kisebb problémákkal a tanár nem szivesen zavarja. De legalább jól működő Tanulmányi Osztályra ' '"i* A hallgatók sokszor fordulnak'hozzá kisebb-nagyobb ügyeikkel. Meg kellene találni azokat a csatornákat, ahol a hallgatók javaslatokkal, véleményekkel előállhatnak, információkat kérhetnek az őket érintő intézeti ügyekről. A felsőoktatási intézményt az teszi főiskolává, hogy foglalkozik szakmai elméleti kérdésekkel. Hálunk még különválik a szakma és az elmélet, a kettőt össze kell hozni. Munkaközösségeket kell ebből a célból létrehozni, és egyes kérdéseket közösen tisztázni. Például, ha egy hallgató kap egy koncertszámot, azt zene és tánStörténésszel is végig kellene elemezni. önálló munkára már a középiskolában kellene szoktatni a hallgatókat, ha ott időhiány miatt nem sikerül, nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy a főiskola egy éve alatt ez sikerrel fog járni. Nagy Mária Éva, a tudományos szocializmus tanára: El kell telni egy bizonyos időnek, mire a tanár rájön, mely anyagrészekre, hogyan reagálnak a hallgatók. De nem szabad elfelejteni, hogy diplomás értelmiségieket fogunk kibocsátani, és az értelmiségi léthez hozzátartozik legalább annyi, hogy a hallgatók tudják, ha később érdekli majd őket valami, hová forduljanak.
