Állami Balett Intézet ülései, 1984-1985 (HU MTEL VIII.1.a 4.)
1984. november 1. Bizottsági ülés jegyzőkönyve, Ifjúsági Parlament
86 ifjúságpolitikái közlöny 10. szám G. A parlamentek megrendezésének sajátos formái 25. Mivel vannak olyan munkahelyek, ahol a vállalati-intézményi tanácskozásokat az összes fiatal közvetlen részvételével nem lehetséges megtartani, ezeken a helyeken a műhely, osztály, gyáregység stb. szintjén tartott tanácskozásokon választott küldöttek részvételével két (esetleg három) lépcsőben lehet parlamentet rendezni. 26. a) Olyan munkahelyek esetében, ahol kis számú (max.> 10) fiatal dolgozik, — több hasonló munkahely (intézmény) közös felügyeleti szervénél — összevont parlamentet is lehet tartani (pl.: közművelődési intézmények, helyi tanácsok fiatal dolgozói részvételével területi szinten). Az összevont parlamentet megelőzően munkahelyenként a vezetők, valamint a fiatalok részvételével közvetlen beszélgetést indokolt tartani problémáik, valamint javaslataik megismerése érdekében. b) Ha az összevont parlament által érintett munkahelyeken nem működik közös KISZ, vagy szak- szervezeti szerv, a parlamentekkel kapcsolatos .jogosítványokat az érintett munkahelyi KISZ- szervezeteket, illetve szakszervezeteket közvetlenül irányító területi szervek gyakorolják. 27. Ha a vállalat, oktatási intézmény egységes intézkedési tervet készít és a parlamentet több lépcsőben rendezik meg, valamennyi lépcsőn meg kell vitatni az egységes intézkedési terv tervezetét. Ez esetben az egyetértési jogkört a vállalati (oktatási intézményi) küldött-parlament gyakorolja, míg alsóbb szinten a tanácskozás csak állást foglal (véleményez). 28. A munkahelyen belüli két, illetve háromlépcsős tanácskozások, illetve az összevont parlamentek megrendezéséről az esetleges ágazati, vagy tanácsi szabályozás iránymutatásának figyelembevételével — a munkahelyi KISZ és szakszervezeti szerv egyetértésével — a rendezésért felelős állami-gazdasági vezetés dönt. III. Л MEGRENDEZÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK 29. 1984-ben, kísérleti jelleggel, az elfogadott állásfoglalások végrehajtása hatékonyabb ellenőrzésének elősegítése céljából — ahol munkahelyiintézményi ifjúsági bizottság működik — ezek tagjainak egy részét a parlament válassza meg. Erre a következő szempontok figyelembevétele mellett kerüljön sor: a) Minden minisztérium (országos hatáskörű szerv) illetve megyei (fővárosi) tanács az ágazatban (területén) működő vállalati-intézményi ifjúsági bizottságok 10—25%-ánál vezesse be ezt az új megoldást. A bevont ifjúsági bizottságok körét a KISZ illetékes szervei, valamint az illetékes szakszervezeti szervek — és országos szinten az ÁIBT — egyetértésével jelölje ki. b) A kijelölt ifjúsági bizottságok tagjainak legfeljebb a felét lehet a parlamenteken választani. A jelölésnél és a választásnál a felsőbb parlamentekre választandó küldöttekkel kapcsolatos eljárást kell értelemszerűen alkalmazni. Jelölni és megválasztani korhatár nélkül bárkit lehet. A választás az IB elnöki és titkári tisztségekre nem terjedhet ki. ej A választásra kijelölt munkahelyek, intézmények parlamentjein vegyen részt a felügyeleti szerv képviselője. d) A kísérlet tapasztalatait a felügyeleti szervek külön is értékeljék és arról tájékoztassák az Állami Ifjúsági Bizottság Titkárságát. 30. A rendezéssel járó költségeket a rendező szervek viselik. 31. Az Állami Ifjúsági Bizottság Titkársága — a KISZ KB-val és a SZOT-tal közösen —a parlamentek megrendezésének segítésére egy módszertani kiadványt készít és azt eljuttatja az összes rendező szervhez. Az Állami If júsági Bizottság 15.017/1983. (ÍPK. 11.) AlB sz. határozata a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok helyzetének javítását szolgáló intézkedésekről szóló tájékoztatóról (A tájékoztatót az érdekeltek közvetlenül kapták meg.)
