Állami Balett Intézet ülései, 1978-1979 (HU MTEL VIII.1.a 3.)

1978. december 11. Tanári értekezlet jegyzőkönyve, nevelési

hogy ennek a nagyon igényes munkának felelősséggel tehessünk eleget^ $8 esztétikai nevelésünk alter- nativáitmeghatározhassuk. Mindezek tudatában, véleményem szerint, oly módon leli közelítenünk az ideál felé, amely teljes biztonsággal ad eligazítást növendékeink számára. Ennek elsődleges követelménye az, hogy az őszinte belső igény kialakulják a valóságban megjelenő esztétikum iránt. Más szóval túl kell jutni azon az elképzelésen, amely mereven tantárgyakhoz köti az esztétikai kulturáltság formálását. Félreértés ne essék: a magyar irodalom, a zene, a müvészttörténet tanárénak kulcsszerepe van a nevelőmunkának e sajátos területén. De kérdezem; lehetnek eredményesek kísérleteink,-ha művészeti intézményről lévén szó, - azok a jól felkészült szakmai tanáraink, akik egy művészeti ág magvait ültetik át növendékeikbe nem kellő intenzitással vállalnak szerepet e sarjadzó még gyenge hajtások ápolásában és gondozásában? Pe ez fordítva is áll. Pehet eredményes bármilyem jó szándékú igyekezete közismereti tanárainknak, ha nem ismerik alaposan^- személyes megismerés alapján,- tanítványaik élethivatásul választott pályájának rejtelmeit?

Azt már leszögeztük - és remélem ezzel Önök is egyetértenek, - hogy az esztétika lényegéen többet jelent, mint művészeti nevelés. Ha ez igy van,

akkor itt az ideje, hogy kimondjuk: nem csak egyes

< jj-'t

tanórákon, hanem az iskolai -óra egészében esztétikai atmoszférát kell teremtenünk.