Állami Balett Intézet ülései, 1961-1962 (HU MTEL VIII.1.a 2.)
1962. február 19. Tanulmányi értekezlet jegyzőkönyve, Nevelési
- 7 közhasznú tudnivalóiról /Táncszövetség,Filharmónia,munka törvénykönyvének rájuk vonatkozó részletei/ &zek azok a témakörök,amelyek az évek folyamán mint szükségesek felmerültek. Magát ól értetődő,hogy az egyes tómákat nem lehet szigorúan elhatárolni egymás töltőt beszélgetéseink eredménye éppen attól is függ,hogy mennyire tudjuk az 5 nagy témakörban foglalt problémákat egybehangolni és összekapcsolni. Tapasztalatunk szerint az általam itt felsorolt témák nem ütemezhe.tők be egy évre»tanmenetszerűen több okból: 1, em tudjuk előre kiszámítani,hogy egy-egy kérdés megtárgyalása mennyi időt fog idénybe vanni; 2.Növendékeink különböző korúak és különböző összetételű évfolyamokba járnak.; 3*^ülonböző a növendékek kapcsolata balettmesterükkel,hiszen ha uj évfolyamot kapunk,néha egy évbe is beletelik amig sikerül a gyerekekkel jó beszélgetésre alkalmas légkört teremteni; 4.Jelen pillanatban min ezenfelül ott tartunk,hogy az egyik' évfolyamban más művészeti kérdésről esett már szó,mint a másikban, így tehát úgy látom,hogy az évfolyamvez tő balettmesterek kell saját évfolyamukra von tkozóan részleteiben elkészítsék évfolyamvezetői óráik anyagának beüteme zését. Meg kell jegyezzem,hogy sajnálatoskápen az évfolyamvezetői órák igen gyakran maradnak el, annak ellenére,hogy helyük a tanrendben ugyanúgy biztosított,mint bármelyik más tantárgyé.Átmen ;ti időben az évfolyamvez tői órák szükségessége is vita tárgyát képezte.Ez az elgondolás abból indult ki,hogy az évfolyamvezető balettmesternek Cí-ak az a kötelessége »hog^y a balettórák megtartásán kivül, betartassa növendékeivel a házirendben előirt szabályokat,Amennyiben a növendékeknél ilyenirányú probléma nem merül fel,automatikusan feleslegessé válnak az évfolyamvez tői órák.Gyakorlatilag ez azt jelentette,hogy a felső évfolyamokban nem voltak évfolyamvezetői órák. Ezzel az időközben már időszerűtlenné vált problémával szükségtelen foglalkoznunk.üiszen a gyerekek bizonyították nekünk,eléggé érzékletes módon,hogy a rendre és fegyelemre nevelés mellett szükségük van a balettmester erkölcsi»müvészetszemléleti és általában világnézeti irányítására,támogatására is ahhoz,hogy olyan művészekké valjanak,akik megállják a helyüket a társadalmi életben éppen úgy mint a színpadon,állásfoglalásunk egy-egy kérdésben növendékeink számára döntő jelentőséggel bírhat.Hem mindegy hogy milyen utravaló- val indulnak el a fiatal táncművészek pályájukon. Azt kérték tőlem,hogy saját tapasztalataimról is beszéljek.falóban sokat foglalkoztam az évfolyamvezetői óráim módszerének kialakításával es van elképzelésem ezzel kapcsolatbanide nem hiszem,hogy ez mintegy mintául szolgálhat hiszen mondottam^ hogy az évfolyamvezetői óra beszélgetés jellegű,tehát,mint minden beszélgetés egyéni sajátos módon folyhat»aszerint hogy ki beszélget kivel, nmikor uj évfolyamot kapok az első alkalmakkor igyekszem úgy irányítani a beszélgetést,hogy minél többet tudjak meg az egyes gyerekekről,otthoni életűkről,baráti kap soíataikról,a közösség szokásairól,eddig viselt doIgáiról,tanulmányi eredményeikről stb. Ezek után igyekszem minél hamarabb megismerni azt,amit nem mondanak el magukról,tehát a jellemüket. /A mozgás különben nagyon sokat árul el nekünk a gyerek jelleméről:/ A tapasztaltak alapján elkészítem elképzelésemet tanmenetszerűen az évfolyamvez tői órák számára.De nem ütemezem be órákra. Pl.az 196l/62;tanévben a következő témákról kivánok beszélgetni a jelenlegi VTI.évfolyamommal: l.A uzinpadi játékról ./Uj tantárgyuk/ 2.Néptánc a balettirodalomban /magyar néptánchoz/ 3.Partnerek helyes kapcsolatáról /emeléshez/ 4.Szüleik viszonyulása a szakmájukhoz.Ezen belül szüleik tisztel te. 5. Ösztönösségről és tudatosságról; 6.Példamutatásuk a fiatalabbak felé /KISZ és úttörő munkájukról,magatartásukról,gőg és szerénység kérdéséről/í 7.Jelentős