Állami Balett Intézet ülései, 1953-1954 (HU MTEL VIII.1.a 1.)
1953. szeptember 23. Tanári értekezlet jegyzőkönyve, Nevelőtestületi (általános és középiskola)
zés bizonyítékait. Szembeszökő ez érdeklődéig bér s tudástket még nem lehet felmérni. Voltunk az Afrika»kiállitáson. Ké£sc 111* osztály: Általános biológia Az idén vez^tt^k be el'pzSr őst a tárgyat* Számomra nagyon uj ée rendkívül nehéz, sert ne re lévén izekor, ninceenek mag a «zükséges alapi «ne re leim. Ami t növénytant él ée állattanbél önképzésnél elasjá* titok, az szűkösen talán elegendő ezalt tárgyak tani tálához, de nem az általános biológiához, amely az egyetem Szaktárgyai között ie osák 194? óta ezerepei*, e amelyhez már kiterjedt 'onotsni, élettani valamint őslénytani ismeretekre van szükség, ezaket pedig önképzés» »el el»; j átiiarii caa lehet, iddig a biológiai tudora ínyek tárgyával^ felosztásával, 'utatéai m^dazeralvel éa történetével foglalkoztunk* Nagyabb nehézség eddig nem volt, mert az előzőleg tanult állattani éa növénytani ismeretek átsegítették a tanulókat a nehé?eégeken. *xg *■*------- * ® Pb^Ä Képző 111* osztály: BMfearszarvezet ée egészségtan őeti háromórás tárgy, Sbből heti l»et az iakolrorvoe ad elő, kettőt ér., í:n főképp m az er.-bari test szerkezetével éa egészség tanévei, ▼»• lax&int a köngyazettel foglalkozom. :ddig az élet lényegét ée az élet folyamatokat tárgyaltuk. Az emberi szervezet felépítését. A tanulók nagyon érdeklődnek és szívesen tanulnak. fizika A fizikatanítás célja az általános iksolábau a környező világ lag» fontosabb fizikai jelenaégainak éa törvényeinek megismerése, megfigyelések, kísérletek alapján. Különös súllyal kell lenni az alapfogalmak helyse kialakítására éa begyakorlására, valamint a fizikai szakkifejezésekre. A VII. osztályban az anyag mérésekkel kezdődik, amely kb. egészen moetpnig tartott. Nzak begyakorlására sok példát oldottunk meg, ami bizony elég. nagy nehéz«égbe ütközött. A különbőz' mértékegységben való jártasság oaak az osztály ki« hányadában /I/#/ van Mg* Szakét a számításokat állandóan napirenden fogom tartani* A VIiI, orztfljbsfl 2 ír* ismétlést tartottam, tekintettel arra, ogy nincs szoros kapcsolat a VII. éa VIII. osztály anyaga között. Az ie- métléai órákon *z általános rlapfogalmakrt emelt#» kis és szokat, melyeknek a* elektromosé ágnál ie szerepük lesz. /Teljesítmény, hatás fok, <*épek./ Az ez«*l ksporolatoe példák megoldása néhány kivétellel nagyon behezen mery. ab elektromos alapjelenségeket vettük eddig, ez nem jelentett nehézséget. A II. képzőben 1 bevezető óra után rögtön a mozgások tárgyalásira tá tértem* A pontrozgás kieneretikája volt az eddiri anyar* Nehezen meg a sok uj fiaikéi jelölés, ezakklfejeaéa megtanulása. A lehető leg» több órát fordítottam erre, példákat oldottunk meg* De még a jövóba ben ie eok időt kell fordítanom vili ámkérdéaek éa példák alakjában e zak be/tyiikbtláaára* A III, képzőben 2 ismétlő érát tartottam hasonlóképen, mint az álta» lánoe iakola Vili. osztályában. Itt tekintve, v.ogy ugyananon óra» szárral sokkal nagyobb ée nehezebb az anyag, gyorsabb tempóban kell heladnsom. -ánnek ellenért nagyon vigyázok arra, hogy az alapfogai* mák sokszori begyekor lássál biztosakká váljanak* Nehezíti a helyzetet, bogy ez az osztály még a VII. osztályban együtt tanulta a többi résszel az elektcumoseágot, tehát ez általános ifckolal tudásukra nem lehet építeni« kindán osztályban megtörtének a gyekor Úttal való kaucióiét kihsnrsmlyozása. Nagy probléma, különösen a képzős osztályok» ben mind a fizika, mind f kémia terén a példák megoldása. A lecsók» kent számú és amugyls rövidebt órákon majdnem lehetetlen példát ia megoldani. A tanulók viszont éppen a gyakorlat hiánya miatt nagyon nehezen tudnék mozogni e téren.-5- y
