Állami Balett Intézet ülései, 1952-1953 (HU MTEL VIII.1.a 1.)

1952. december Beszámoló, Első évharmadról

- 15 u

középiskolások, akik a .Középiskolái tanítási módszerekhez vannak szokva és épen ezért szükséges a tárgyakon belül ia alkalmazni a középsikolai fegyelem és oktatás módszereit. A fentimlitett tárgyak tanárai nem középiskolai tanárok és ezért nem is ismerik eléggé jól azokat a módszereket, amelyeket alkalmazniuk kellene. £ hiány» kiküszöböl.'éré a következőket lát a szükségesnek: 1. Tanulmányozzák át az iskola, illetőleg az intézet házirendjét. 2. Osztályazzanak feleltetésnél és az oszt lyzatokát ismertessem nőve ekéké ikkel 3* Az esetleges kész illetlenséget vagy fegyelezetlőrséget Írják be a növendékek íjamubaá ellenőrző könyvébe, amit a növendékeit kötelesek otthon aláíratni és legközelebb a tanárnak aláírva bejutatni. 4, Megoldatlan problémákkal forduljana az évf.'iyaarvezet őkhoz - a- menuyiten évfolyamok szerint tanítanak /pl. szírészi meatersag, vagy maszkirozás tanárai/ vagy az osztályfősökhöz, amennyiben osztályok szerint tanítanak, /pl. beszédmüvészet tanár/ 5. Ks vágta, a félévi összefoglaló órák előtt össze kell jönnünk, hogy megbeszéljük a z *gnut egységes oso ályozás szempont jiit, mert^eddigi t&p&sstaÄeim azt mutatják, hogy az eyes tanárok egészen más szempontból szerint oszt lyoznak. ’.'zen a megbeszélésen vegyenek részt majd a zene, ritmika és akrobatika tanárok is.

Növendékeink művészi nevelése terén egy területet mindezideíg elhanyagoltunk és ez a rajz , amit nem szaktanár tanít és amibe édeskeveset törődünk, ha az idén még. nem it, de jövi re nár okvetlenül segítenünk kell ezen - és bizum abban, hogy fogunk Í3 tixdni Begiteni. égy szeretném, ha legalább az V. osztálytól fölfelé a rajzot szaktanár tanítaná. A rajz el kell mélyítse növend keJbkbe a valóság látást, a környező viliig mélyebb és alaposabb szemleletét, nem beoz Ive álról, hogy a rajz Ízlésüket és kézügyességüket fejleszti.

sói Saruaslov elvtárs a nevelők elé tűzi azt a feladatot, hoyy életvidám embereket neveljenek ét-: talán meg< lövök tol a célon, ha azt mondom, no, y ez a feladata nevelés alfája és ómegája.

1. Növendékeinknek látniuk kell magiü. előtt az örömteli célt és a célhoz vezető utón ki keli tŰzzük eléjük a holnap kisebb nagyobb örömeit. A holnapi öröm az, ami lelkesit és amire a gyermekekne k ép úgy szüksége van, mint a felnőttek- "Az embert nevelni annyit jelent, mint kialakítani benne a perspektívát, amelyben meglátja a holnapi örömét * - mondja .-iakarenko. A gyermekek legnagyobb holnapi öröme e munka vredmenya, a fejlődés, erőinek, tehetségüknél^ képességeiknek teljes kibox.tekozása és érvényesül őse. í.pma ezért el kell ismerjünk minden kis eredményt és kilátásba kell helyezzük az újabb elérhető eredi- hlyeket. Íz a törekvésünk azonban nem szabad, hogy a valóság meghamisítására vezessen* bennünket. Az eredmények elismerése és az elérhető eredményeket. Íz a törekvésünk azonban nem szalad, hogy a valósig meghamisítására vezessen bennünket. Az eredmények elismerése és az elérhető cél kitűzése össze kell kapcsolódjék a becsületes és ha kell könyörtelen őszintesé gél. Nem célunk növendékeinket megtéveszteni, kim«* hamis illúziókban ringatni és csalódottá tenni.

Persze a gyermek elsőrendű Örömei közé tartozik a szórakozás és a játék, ami nem téveszthető össae a szórakozottsággal és féktelenséggel. Talán meglepő, hOí<y a gyermek örömeiről beozílve eldob említettem a munka, a fejlődés örömeit és osak ez után a játék és szórakozó sk örömét. Ugyanis meggyőuődLésem az, hogy & gyermek igazi életvidámságában - akárcsak a felnőttekében - elsőrendű szerepe van