Állami Balett Intézet igazgatótanácsi ülései, 1958-1959 (HU MTEL VIII.1.a 1.)
1958. december 5.
JEGYZŐKÖNYV Az Állami Balett Intézet Igazgatói Tanácsának 1958» december 5-én tartott üléséről. t Jelen vannak: Az igazgatói tanács tagjai és Varga Sándomé M.M, osztályvezető. Napirend: 1./ Az Állami Balett Intézet Bendtartásának módosítása. ----------------- 2./ Birimatz Erzsébet fegyelmi tárgyalása. l./Bogdány Ferenc iskolaigazgató ismerteti a Bendtartás módosított szövegét. Az igazgat ói tanács tagjai a módosítások megvitatása után határozatot fogadnak el az átdolgozott szöveg hatályba léptetését illetően. EL 2./ Lőrinc György igazgató ezután felkéri Bogdán^ Ferenc igazgfeót és Bor István tanárt, hogy ismertessék a tényállást Birimatz Erzsébet űpás ügyében. Bogdánv Ferenc elmondja, hogy az iskolában,az V. osztály termében délelőtt tanuló Labda utcai fiuk tanítónője különböző iskolai célokra gyűjtött pénzét a tanári asztal egyik oldalsó rekeszében h helyezte el. Az Íróasztalnak ezt a részét nem zárta le, Birimatz Erzsébet az Íróasztalt kinyitva a pénzt megtalálta, s abból két alkalommal kb összesen J90 Ft-ot vett ki. ' Mikor második alkalommal vette ki a ^éazt, állítólag Judaák Sarolta, osztálytársa is tudott a lopásról* Bemutatja az igazgató a lopás után napon Birimatz Erzsébetnél talált 80 Ft készpénzt, valamint azokat az ajándékokat, / brosstű, gyöngy / amelyeket osztálytársainak a lopott pénzből vásárolt. Bor István a az V. osztály főnöke elmondja, hogy Birimatz Erzsébet jó tanuló, élénk, de nem rossz magatartásu, ugyanakkor lop, és hazudik, erkölcsi gátlásai nincsenek. Bendes, becsületes emberek örökbefogaddtt gyermeke, a szülők vannak legjobban kétségbeesve a gyerek viselkedése miatt. Elmondották a szülők, hogy kisebb kora óta, többször lopott már, s az intézetben szeptember óta már volt egy megelőző lopás ügye, akkor nyakláncot és pénztárcát liopott. Ez alkalommal figyelmeztette őt az évfolyamvezető és az igazgató, hogy ha ez mégegyszer előfordul, eltanácsolják. Ennek ellenére most ismét hozzányúlt iiegen pénzhez. Lőrinc György véiménye szerint betegséggel állunk szemben, amely csak úgy gyógyítható, ha a gyerek látja, hogy tettének olyan következményei vannak, melyek erősen érintik. Bogdány Ferenc felveti, hogy a szülők foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy nem nevelik a gyermeket tovább, és kérdezi, hogy a szülő javaslatára ne adjuk-e át az ügyet tárgyalásra a gyermek- bíróságnak, Nádasi Ferencné véleménye az, hogy ilyen karakterű gyermek nem lehet az intézet nösvendéke. Elvben van lehetőség, hogy később, ha megjavul visszakerüljön, de sem javasolja, hogy ezt a lehetőséget a gyerekkel közöljük. Hidas Hedvig ellenzi gyermekbirósági tárgyalás lefolytatását, mert egy esetleges javitóináézeti elhelyezés alkalmával csak még rósz*
