Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994

1. szám - Szemle

8 autonómiát kell felfüggeszteni, hanem azt kell biztosítani, hogy az igazoló bizottságokban ne a politikai, hanem a tudományos szempontok legyenek a mérvadóak.

6 Végül a BNB albizottságot küldött ki (amelynek tagja lett a parasztpárti Kovács Imre is) és ez dolgozta ki azokat a módozatokat, amelyekkel az autonómia tiszteletben tartása mellett is érvényesülhetnek a BNB szempontjai az egyetemi igazolásoknál.

7 A parasztpárti álláspont nem változott az igazolási bizottságok munkájának megítélésekor sem. A párt sajtója ellenezte a tudományos elit ellen folytatott nem kellően differenciált és igazságtalan támadásokat. A Nemzeti Parasztpárt 1945. április 28-án a Szabad Szóban reagált a magyar tudományos élet két kiválósága, Hajnal István és Domanovszky Sándor* ellen kibontakozott sajtókampányra. Erdei Ferenc szükségesnek ítélte ugyan a tudomány megtisztítását a németbarát és fasiszta elemektől, de súlyos és durva hibának minősítette Domanovszky és Hajnal pellengérre állítását. Cikkében megvédte tudományos tevékenységüket és visszautasította a vádakat.

8 Másnap a Népszava reagált Erdei írására. A szociáldemokrata lap elítélte Hajnal munkásságát. Hivatkozott egy 1942-ben tartott szemináriumi előadásra, melyben Marxról azt mondta, hogy elmélkedése a felületen mozog és kizárólag gazdasági fogalmakkal dolgozik. Támadta Hajnalt azért a kijelentéséért is, hogy a marxizmust „csak a német zsidóság tette magáévá". Az SZDP hivatalos lapja e hibákat nem tartotta égbekiáltónak, de úgy vélte, az ifjúság szellemének művelésére talán mégsem Hajnal a legalkalmasabb.

9 Az autonómia mellett voksoló Nemzeti Parasztpárt nem értett egyet a bélistákkal sem; ezirányú akciókban, kezdeményezésekben nem vett részt. A munkáspártok „lépéseire" a párt közvetlenül nem reagált, de Keresztury Dezső rendszeresen visszautasította az oktatás átpolitizálását célul tűző munkáspárti javaslatokat. A Parasztpárt az egyetemek élén, vezetésében végbemenő változásokat az intézmények belső ügyének tartotta, ezért abba nem avatkozott be. A professzori kinevezéseket sem kívánta politikai szempontok szerint befolyásolni. 6. A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei, i. m. 103 — 104.p. 7. u. o. 8. Szabad Szó, 1945. április 21. * Hajnal István összehasonlító írástörténettel, a technikai fejlődés társadalmi összefüggéseivel, a szociológia és a történelemtudomány kapcsolatával, valamint a magyar politikatörténet egyes kérdéseivel foglalkozott. Domanovszky Sándor gondosan adatolt szakirodalmi munkássága főleg a magyar történelem középkori forrásaira terjedt ki. Felsőházi tagságra szaktudományi munkássága alapján jelölte 1939-ben a budapesti tudományegyetem. A kél professzor megítésélénél nemcsak a tudományos szempontok nem érvényesültek, de a politikai elemeket is a maguk összefüggéséből kiragadva kezelték. 9. Népszava, 1945. április 27.