Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
4. szám - Figyelő
FIGYELŐ Iparbarát brit tudománypolitika A brit kutatókat némileg felzaklatta, hogy alig 3 hónappal azután, hogy átszervezte az egyetemi kutatás finanszírozását, Waldegrave tudományos miniszter távozott a tárcától. Az újonnan kinevezett miniszter David Hunt tudománypolitikai elképzelései egyelőre tökéletesen ismeretlenek, bár egy interjúban úgy nyilatkozott, folytatni kívánja elődje reformjait. Waldegrave legfőbb célja az volt, hogy az alapkutatási eredményekből minél előbb technológiák és ipari profit váljék. A fehér könyvben vázolt politikai irányelvek következtében ezért alakultak át a kutatási tanácsok, és váltak az ipari versenyképesség „ügynökeivé". Waldegrave szerint a cél nem az, hogy az egyetemi kutatók alkalmazott témákkal foglalkozzanak, hanem hogy kiépüljenek az egyetemi kutatás és az ipar kapcsolatai. A kutatók eleinte meglehetős megértéssel fogadták a reformterveket, talán afeletti örömükben, hogy a kormány egyáltalán figyelemre méltatja a tudomány problémáit. Felerősödtek azonban a kritikai hangok, amint az átszervezések konkrét ténnyé váltak, ezért feltehető, hogy Huntnak kemény csatározásokra kell felkészülnie. A kutatók meglepetéssel észlelik, mily lelkesen fogadják a kutatási tanácsok tisztviselői új feladataikat. Mivel az egyetemi kutatás anyagilag erősen függ a kutatási tanácsoktól, a tudósok számára cseppet sem közömbös, hogy a jövőben az ipari alkalmazás lehetősége lesz a finanszírozási döntések fő szempontja. A kutatók úgy érzik, ez a szemléletváltás tudományos szabadságukat veszélyezteti. Ráadásul a kormány azt sugallta az ipari kutatóhelyeknek, hogy bátran pályázzanak kutatási tanácsi pénzekért, ami egyértelműen azzal jár, hogy az egyetemi kutatásnak kevesebb jut majd. Az aggodalmak ellenére bizonyos változtatásokkal egyetértenek a brit kutatók. Kevés könnyet ejtettek a Természettudományos és Mérnöki Kutatási Tanácsért (SERC), amely a biomolekuláris kutatástól a részecskefizikáig a kutatások abnormálisan széles palettáját ölelte fel és a kutatási tanácsok évi 1,8 milliárd fontnyi kereteinek csaknem felével egyedül rendelkezett. Az új rendszer megváltoztatja a tudományterületek felosztását a kutatási tanácsok között. A biológia átkerül a korábbi Mezőgazdasági és Élelmezési Kutatási Tanácshoz, amely a továbbiakban Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsa néven működik. A 'nagy tudomány' számára is új kutatási tanács alakult: a Részecskefizikai és Csillagászati Kutatási Tanács. A fizikai tudományok maradék része a Mérnöktudományi és Fizikai Tudományi Kutatási Tanács fennhatósága alá kerül. Változatlanul megőrzi szerepkörét a Társadalomtudományi Kutatási Tanács, az Orvosi Kutatási Tanács és a Természeti Környezet Kutatási Tanácsa. Az át-