Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
1. szám - Figyelő
22 A régiók.: Bár a decentralizáció elsó hatásai már mutatkoznak, a kutatások legjelentősebb hányada még mindig Ile-de-France területén koncentrálódik, messze megelőzve a második helyen álló Rhône-Alpes területet. A párizsi régió adja közre a francia tudományos publikációk 44 %-át az egzakt tudományok területén, innen származik a francia eredetű európai szabadalmak 45 %-a, és itt a munkahelye a csúcstechnikai iparágakban foglalkoztatottak 44 %-ának. Környezetkutatás: Ez a szektor közel 4 000 kutatót és mérnököt foglalkoztat. Évente mintegy 2,8 milliárd frankot fordít négy témára, az alábbi megoszlásban: 1 milliárd frank a földrajzi környezet kutatása (ebből 540 millió frank a levegő, légkör, éghajlat témakörre) 900 millió frank ökológiai rendszerek 440 millió frank hulladék mint kockázati tényező 380 millió frank a környezet minőségének megóvása. = Le Monde /Paris/,1993.nov.3. tó.p * • * Nagy-Britanniában 1994-ben tovább csökkennek a kutatás és fejlesztés állami ráfordításai, noha a kormány — összhangban a konzervatív párt választási ígéreteivel, miszerint a tudomány az első a prioritások között — mindent megtesz a „tudományos bázis" fennmaradásáért, vagyis a kutatási tanácsok és az egyetemek által végzett kutatásokért. Az 1994 áprilisában kezdődő költségvetési évben a kutatási tanácsok költségvetése 4,2 %-kal (ami nem sokkal több az előrejelzett inflációs rátánál), 1,08 milliárd fontra nő. Az egyetemeknek a kormány 6,7 %-os növekedést tervez, de ennek az összegnek a zöme nem kutatási célokat szolgál majd. A Tudományos és Technológiai Hivatal véleménye szerint az országos K + F ráfordítás 1994-ben is csökkenni fog. = Nature /London/,1993.dec.9. 501.p. A német kutatási miniszter innovációs offenzívára szólította fel a vállalatokat. Az ország jövője szempontjából a legígéretesebbnek a szoftverfejlesztést és a biomedicínát tartja. A nyolcvanas években a gazdasági fellendülés nagyrészt a K+F-intenzív gazdasági ágazatoknak volt köszönhető, ezért Krüger azt javasolja, ahhoz a szemlélethez térjen vissza az ország. A nemzeti össztermékből kutatásra fordított rész az utóbbi évtizedekben a következőképpen alakult:
