Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994

1. szám - Figyelő

20 ződésű státusba helyezte. Ezek a szerződések 1994 szeptemberéig szólnak, az érdekelteknek tehát e dátum előtt kell új pályázatot benyújtani. Az oktatási minisztérium még decemberben beindította a professzori állásokra az országos pályázatot. A jelentkezőket a minisztérium képviselőiből és az egyetemek javaslata alapján kiválasztott tudósokból álló bizottság értékeli. A rektori bizottság elnöke belátja, hogy a kormány döntése meggyorsítja a posztkommunista reformok bevezetését, de helyesebbnek találta volna, ha az egyes egyetemek rektorai és dékánjai jelölték volna ki az értékelő bizottság tagjait. = Nature /London/, 1993.dec.9. 497.p. Az Orosz Tudományos Akadémia és a Tudományos Minisztérium megfogalmazta a tudományszervezés jobbítására vonatkozó elképzeléseit Jelcin elnök számára. A két szervezet egyetért abban, hogy gyökeresen át kell alakítani a tudomány finanszírozását és meg kell szüntetni azokat a kutatócsoportokat, intézeteket, amelyek nem kaptak megfelelő minősítést. Az akadémia hangsúlyozza, a teljes alapkutatást akadémiai irányítás alá kellene helyezni, és szívesen venné az egyetemi kutatás pénzügyi alapjai fölötti rendelkezést is. Az akadémia nézetei szerint a Tudományos Minisztériumnak elsősorban az állami tudományos és műszaki programok irányítása a feladata. A minisztérium javaslatai kissé szerényebbek, óvatosabban fogalmaz a kutatóintézetek bezárását illetően — nyilván a tudós munkanélküliség okozta problémák miatt. Főként azt hangsúlyozza javaslatában, hogy a tudományos kutatás állami finanszírozási forrásainak el kell érnie az állami költségvetés 3-4%-át. További javaslata szerint speciális Alapkutatási Alapot kellene képezni az ország teljes tudományos költségvetésének 5 %-ából. = Nature /London/, 1993.okt.21. 687.p. Kutatási költségvetések Az Európai Unió (EU) kutatási miniszterei a következő öt évre 12 millárd ecut irányoztak elő kutatásra. A hírek szerint a brit, francia és német felek nyomására csökkentették a brüsszeli bizottság által előzetesen 13,1 milliárdban meghatározott összeget. 1994 és 1996 között 5,9 milliárd ecu használható fel. A teljes összegből 3,38 milliárd ecut információs és kommunikációs technológiákra, 1,92 milliárdot anyagtechnológiákra, 1,08 milliárdot környezetkutatásra, 1,57-et biológiára, 2,24-et energiakutatásra fordítanak. A közlekedési kutatásra 240 millió, társadalmi és gazdasági témákra 102 millió jut., = Neue Zürcher Zeitung, 1993.dec.25. ll.p.