Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
3. szám - Tartalomjegyzék
174 kutatási eredmények értékelésére. Ezek közül az eljárások közül csaknem kizárólagosan azoknak van jelentőségük, amelyek a tudomány mint információtermelő rendszer modelljére 1 építenek. A tudomány olyan rendszer, amelynek információtermelése (outputja) nagyobb és minőségileg is magasabb színvonalú, mint a bemeneti információhalmaz (input). Éppen ezért, ha a tudományos publikációkat, valamint az ezeknek visszhangját jelző hivatkozásokat vesszük releváns adatokként, akkor jó eséllyel olyan módszereket konstruálhatunk, amelyekkel számolt mutatók mind az információtermelés mennyiségét, mind annak hatását megfelelően képesek leírni. Bármely értékelés előtt elsősorban a következőket kell tisztázni 2: — mi az értékelés célja, — melyek az értékelendő egység(ek) sajátságai, — melyek az értékelés kritériumai és mi ezeknek relatív súlya, — meg kell határozni a releváns adatok körét, — releváns mutatókat kell alkotni és kiszámítani, — az adatok és a mutatók hibáját, alkalmazhatóságuk érvényességi körét meg kell állapítani. Értékelni összehasonlítás segítségével lehet 3. Ez kétféle viszonyítási eljárás alkalmazásával történhet. Az értékelendő egység mutatószámait viszonyíthatjuk egy — abszolút mércéhez vagy — több hasonló egység megfelelő adataihoz. Az abszolút viszonyítási alap pl. a vizsgáithoz hasonló (vagy vele azonos) szakterületen dolgozó kutatók publikációs produktivitása vagy cikkeik átlagos idézettségére vonatkozó világátlag lehet. Relatív összehasonlításokat a hasonló (azonos) szakterületen dolgozó néhány kutató vagy -csoport azonos módon számított mutatószámai arányainak meghatározása révén tehetünk. A modern egyetemeknek mint szervezeteknek a feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: — graduális és posztgraduális szakemberképzés, — tudományos kutatások végzése, — a tudományos kultúra ápolása, terjesztése. A jelen munka célja az, hogy egy gyakorlatban is kivitelezhető, lehetőleg az értékeltek egyetértését is kivívó és számukra hasonló esélyeket kínáló, szám1. Nalimov,V.V.— Mulcsenlco,Z.M.: Tudománymetria. Bp.l980,Akad.K. 271 p. 2. Moravcsik,M.J.: Some contextual problems of science indicators. In: Handbook of quantitative studies of science and technology. Amsterdam, 1988,North Holland. 3. Vinkler P.: An attempt of surveying and classifying bibliometric indicators for scientometric purposes. = Scientometrics /Budapest—Amsterdam etc./, 1988.13. vol.5 —6.no. 239 — 259 p.
