Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1994
1. szám - Figyelő
17 Társadalomtudományi dilemmák a mai Bulgáriában Bulgáriában a gazdasági és politikai változások a társadalomtudományi képzésben és kutatásban is gyökeres átalakítást igényeltek. Sokrétű, ám összehangolt cselekvési program szükséges pénzügyi-finanszírozási, munkaerőgazdálkodási, alap- és alkalmazott kutatási és számos egyéb területen. Az ún. tiszta tudományok terén a képzés és a kutatás kedvező eredményeket mutat fel nemzetközi összevetésben is. Ez jórészt az elméleti felkészültség javára írható, hiszen az anyagi-technikai ellátottság terén igen korlátozottak a lehetőségek mind az egyetemi, mind a kutatóintézeti hálózatban. Hiányos az adatszolgáltatás, hozzáférhetetlenek a nyugati statisztikai kiadványok, szervezetileg szembetűnő az oktatási és kutatási tevékenység éles különválasztása, aminek eredeti célja az volt, hogy az új tudományos eredmények és elgondolások ne jussanak be a felsőoktatás — döntően marxista teórián nyugvó — bázisintézményeibe. A tudomány központi irányító szervezete, a Bolgár Tudományos Akadémia 9 ágazati profilú intézetébe koncentrálta a kutatást. Tevékenységüket a pénzügyminisztérium finanszírozta, a szakszemélyzet létszáma 11 000 fő körüli volt. Az intézeti igazgatókat a kutatók maguk közül választották, a tudományos tevékenységet az akadémia értékelte az éves munkajelentések alapján. Az intézetek oktatómunkát is végeztek és a tudományos minősítésben is szerepük volt. Jelenleg a társadalomtudományos alkalmazott jellegű kutatásokat az egyes minisztériumokhoz tartozó intézmények ágazati profillal végzik, finanszírozásukról felerészt vagy esetenként 40 %-ban a főhatóság gondoskodik, a fennmaradó hányadot különmunkákkal teremtik elő. llymódon az intézetek tevékenysége erőteljesen eltolódik a piaci követelmények irányába. Az utóbbi két évben mind gyakoribbak a kompetitív projektek. Az oktatásügyi tárca pl. mintegy 30 olyan tanulmányt részesített anyagi juttatásban, amelyek konkrét oktatási reform javaslatokat és módszerekel tartalmaztak. Ugyancsak állami pénzalapokból finanszíroztak a bolgár mezőgazdaság exportképességének fokozásával, a kis- és középvállalatok gyarapításával, az Európai Közösséghez való társulással kapcsolatos projekteket. A felsőoktatási intézményekben működő kutatóintézeteket az egyetemek anyagi forrásai finanszírozzák. Az intézetek korábban viszonylag szűk profilú és erősen fragmentált tevékenységet folytattak. Az átalakítási folyamat során megszüntették azokat a létesítményeket, amelyek munkája elszakadt anyaintézményük oktatási feladataitól. Az akadémiai kutatóintézetek közül bezártak öt politikai, külpolitikai, külgazdasági jellegűt 1992-ben, helyükbe a filozófiai intézet, a közgazdaságtani, a szociológiai, valamint az állam- és jogtudományi intézetek kerültek. A bolgár társadalomtudományi kutatásban a munkakörülmények kevéssé kedvezőek, az elvétve található számítógépeket legfeljebb szövegszerkesztésre használják, a könyvtárak állománya szegényes, alapvető szakmai kiadványok hiányoznak.
