Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993

1. szám - Szemle

16 német, valamint az angol és az amerikai innovációk is jelentősebb mértékben támaszkodnak a tudomány információira, mint a korábbi fejlesztések eredményeire (átlagban 4,94 folyóiratcikkre és 3,76 szabadalomra hivatkoznak egy szabadalomban). Érdekes, ám könnyen magyarázható, hogy az ún. (eredeti molekulákra vonatkozó) wiyflgszabadalmak lényegesen több tudományos cikkre hivatkoznak (tudományigényesebbek), mint az ugyancsak gyógyszeripari, de ún. eljárásszabadalmak. A hivatkozott folyóiratok tudományterületi hovatartozásából arra lehet következtetni, hogy a felsorolt országok gyógyszerkutatása igen nagy mértékben támaszkodik a kémiára, hiszen országtól függően mintegy 34 — 47 %-ban ennek a diszciplínának a folyóirataira hivatkoznak. Az élettudományokhoz sorolható publikációk pedig 50 — 61 %-át képviselik a hivatkozott irodalomnak. Az előzőekben vázlatosan összefoglalt ismeretek alapján megállapíthatjuk, hogy a szabadalmak összekötő (információs) kapocsnak tekinthetők a műszaki K+F és a tudományos kutatás szférái között. Ezért a szabadalmi adatok vizsgálatából számos olyan tényezőre következtethetünk, amelyek egy ország vagy egy vállalkozás gazdasági, innovációs helyzetét, stratégiáját jellemzik. A szabadalomstatisztikai adatok és mutatók elemzése elengedhetetlen a célszerű üzletpolitikai, illetve egy egész ágazat vagy ország gazdasági-stratégiai helyzetének elemzéséhez, fejlesztési koncepcióinak kimunkálásához. A munka „A kutatási eredményesség, műszaki fejlődés és gazdasági teljesítmény összehasonlító tanulmányozása" című MTA AKA kutatási program keretében készült. A szerző köszönetet mond a téma felvetéséért és az értékes konzultációkért Tétényi Pálnak és Braun Tibornak.