Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
1. szám - Szemle
12 A szabadalmak tematikájából, számából, korából, a bejelentések dinamikájából az innovatív aktivitás — mértékére, — gyorsaságára, — dominanciájára (az egyes cégek szabadalmi pozíciója szemben a versenytársakkal), — területeinek szerkezetére és preferenciáira, — koncentráltságára, továbbá — a szervezetek szakmai strukturáltságára, — a felfedezők (bejelentők) sajátosságaira, kutatási stratégiájára stb. következtethetünk. Mayer-Krahmer 2 8 az NSZK-ban beindított, innovációt támogató programok 4 500 vállalkozásra vonatkozó adatait dolgozta fel. Megállapította, hogy a cégek által benyújtott, illetve a megadott szabadalmak száma igen erősen korrelál a vállalatok innovációs aktivitásával. Több output mutató közül egyedül a szabadalmak száma mutatott pozitív összefüggést az innovációs adatokkal. Az viszont csökkenti a megállapítások súlyát, hogy az összes vállalkozásnak csupán a fele nyújtott be szabadalmat. Tétényi 2 9 megkísérelte, hogy összefüggést keressen az országok tudományos kutatási és innovációs teljesítménye között. A várakozással ellentétben azt találta, hogy az egy-egy ország által megjelentetett publikációk száma (illetve részarányuk a világ összes publikációjából) és a hazai fejlesztésű szabadalmak (illetve a megfelelő részarányok) között nem egyértelműen párhuzamos a kapcsolat. Az Egyesült Államok pl. a publikációknak 36,81 %-át, a szabadalmaknak 25,5 %-át, de Japán 6,99, illetve 32,9; Olaszország 2,28, illetve 0,06; Belgium 0,58, iletve 0,35; Magyarország 0,24, illetve 1,07; Dél-Korea pedig 0,08, illetve 0,33 %-át produkálja. Nyilvánvaló - hogy a tudomány technika -» termelés piac lánc sorrendjének kötelező volta még akkor sem lenne igaz, ha zárt gazdasági, kereskedelmi rendszereket vizsgálnánk (vagy ha ilyenek lehetségesek volnának). Természetes, hogy a japán vagy a dél-koreai fejlesztésekhez, technológiákhoz szükséges alap- és alkalmazott kutatások jelentős része (alapkutatásoknak esetleg egésze) nem hazai eredmény, hanem a gazdaságilag fejlett országokból származó import (ha egyáltalán szükséges). Ezt a szempontot fontos lenne a nemzeti tudománypolitikai koncepciók készítésénél is figyelembe venni. (Azt csak zárójelben írom, hogy a különböző hazai kutatásirányító szervezetek egyike sem vállalta fel még a nemzeti kutatás- és fejlesztéspolitikai koncepció elkészítését. Az akadémiai, a felsőoktatási, az innovációs törvény tervezetei megkísérelték ugyan, hogy legalább keretet adjanak a majdani tartalomhoz, de úgy vélem, a tervezetek által 28. Meyer-Krahmer,F.: Recent results in measuring innovation output. = Research Policy /Amsterdam/, 1984.3.no. 175 —182.p. 29. Tétényi P.: A kutatási aktivitás és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolatról. = Kutatásszervezési Tájékoztató, 1991.5.no. 343 - 366.p.
