Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1993
2. szám - Szemle
118 lalta. 2 6 A párt nem volt könnyű helyzetben, hiszen politikai elképzelésébe és demokráciakoncepciójába 1945 nyaráig nehezen volt beleilleszthető az értelmiség múltbeli szerepe és politikai felfogása. A kisgazdapárti politikában ezt a kettősséget végigkísérhetjük. Már a politikai újjászerveződés kezdetén, 1945 januárjában közli az FKGP a Szabadságban, hogy számít a demokratikus érzelmű polgárságra. 2 7 A február végén, március elején megjelenő Vatay László — Kiss Sándor-féle programtervezet egyértelműen megfogalmazza, hogy a párt tömöríteni akarja mindazokat, akik a magántulajdon elvének alapján állnak. 2 8 A program azonban ekkor az értelmiséggel mint politikai tényezővel még nem számolt. A Nagy Ferenc által készített programtervezet az egyes szakmai csoportok mellett az értelmiséggel mint réteggel külön alfejezetben foglalkozott, de ez a tervezet sem vállalta fel a régi értelmiség egészét. A program az értelmiségnek perspektívát igért, de kritikát is gyakorolt azok felett, akik a múltban nem szolgálták a nép felemelkedését. 2 9 1945 tavaszától az értelmiség szervezése is megkezdődött. Márciusban és áprilisban megalakultak a Független Kisgazdapárt kerületi szervei és velük egy időben létrejöttek a különböző értelmiségi szakmai csoportoké Az FKGP első budapesti nagygyűlésén, 1945. április 9-én Tildy Zoltán részletesen foglalkozott az értelmiséggel. A párt vezetője beszédében igyekezett megnyugtatni a tartózkodó és passzív értelmiséget jövőjét illetően. Tildy nem tagadta, hogy az új világ különbözni fog a régitől, és az értelmiség csak akkor számíthat igazi megbecsülésre, ha a munkásokat és parasztokat embernek fogja tekinteni. 3 1 A fokozatosan aktivizálódó koalíciós pártok jellegének kirajzolódása után az értemiség egyes csoportjai politikai beállítottságuknak megfelelően tájékozódtak és az érdekeiknek leginkább megfelelő pártokhoz közeledtek. 1945 nyarától a pártok magatartása megváltozott. Nem volt ugyanis közömbös számukra, hogy a véleménynyilvánításban fontos szerepet játszó értelmiség miként foglal állást a politikai harcban. A réteg politikai jelentőségének felismerése után az értelmiséget nemcsak szakmai funkciója alapján ítélték meg, hanem politikai súlyával is számoltak. Az új helyzetnek megfelelő politikai szerepek kijelölése után megkezdődött az értelmiségi érdekek felvállalása. A politikai pártok és az értelmiség „találkozása" attól függött, sikerül-e feloldani a múltbeli funkció és demokráciában betöltendő szerep közti ellentmondást, illetve sikerül-e az 26. Vidal.: AFiigetlen Kisgazdapárt politikája, i.m. 36.p. 27. Szabadság, 1945.január 26. 28. Balogh S. - Izsák L.: Pártok és programok Magyarországon /1944-1948/. Bp.l977,Tankönyvk. 169.p. 29. U.o. 182. p. 30. Vidal: A Független Kisgazdapárt helyzete 1945 nyarán és az augusztusi nagyválasztmány. = Századok, 1971.5.no. 934.p. 31. Kisújság, 1945.április 10.
