Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992

1-2. szám - Figyelő

25 Az alaposabb, megfontoltabb prioritási döntéshozatal érdekében célszerű lenne két évenként felülvizsgálni a kutatási rendszer helyzetét, a tudományos és technikai prioritásokat, a döntéshozatali kritériumokat. Javítani kell a kutatási rendszerre vonatkozó adatszolgáltatást. Az adatellátás igen jó a kutatási ráfordítások, az egyetemi hallgatói létszám és a tudományos fokozatok területén, de szinte semmit sem tudni a kutatóközösség összetételéről, a tudományos és műszaki munkaerő összlétszámáról. Több információ kellene a kutatásvégzők (egyetem, szövetségi laboratóriumok, ipar) kutatási ráfordításairól, valamint a kutatási eredmények áráról. Chubin,D.E. — Robinson,E.M. et aL: Research priority setting and the US Congress. = Science and Technology Policy /London/,199t.4.no. 9 —13.p. N.É. А К + F és a felsőoktatás költségvetése Franciaországban Az 1992-es, a polgári K+F-re 51,1 milliárd frankot szánó költségvetés érdeme, hogy tartja az előző évek fejlődési irányvonalát, egy olyan pénzügyi politika ellenérc is, amely határozottan a kiadások csökkentésére törekszik. Az utóbbi évek növekedési tendenciáját követve ugyan, mégis enyhe visszaesés érzékelhető. 1990-ben 7,3 %-os, 1991-ben 7,7 %-os volt az előző évi költségvetéshez viszonyított növekedés, míg 1992-ben csak 7 %-os lesz. Ugyanakkor az Öböl-háborúra hivatkozva, 1991 márciusában a kutatási költségvetést 2 %-kal csökkentették. így, ha az eredetileg jóváhagyott 1991-es költségvetést vesszük figyelembe, akkor az idei bizony csak 5 %-os növekedést mutat. A költségvetés másik érdeme — Curien kutatási és technológiai miniszter szerint — , hogy 1992-ben hitelfizetési problémáktól nem kell tartani. Hosszú idő óta először a hitelösszegek magasabbak, mint a jóváhagyott programok költsége: az állandó kiadásokra (főleg bérekre és képzésre) 9,0 %-kal, a programtámogatásra és az intézetek működtetésére 5,5 %-kal, az egyéb beruházásokra pedig 9,7 %-kal több pénz jut. Bevallottan prioritást élvez az ipari kutatás, a nagy technológiai programok, az alkalmazás, a képzés és az alapkutatás: ez utóbbi 8,5 %-os költségvetési növekedést könyvelhet el magának. A nagy technológiai programoknál 1,9 %-os a növekedés, az űrkutatásra szánt többlet az előző évi 14,4 %-hoz képest 8 %-ra csökkent, a CEA (Atomenergia Ügynökség) támogatása csak 0,3 %-kal nőtt, amit a CEA-nak saját forrásai növelésével kell kompenzálnia. A nagy programok közül a legrosszabbul a polgári repülésügy járt: költségvetése 12,7 %-kal csökkent. Az állam részvétele az ipari kutatásban 15,7 %-kal nőtt. Ez nyilvánul meg az ANVAR hitelek 21 %-os növekedésében, amivel az értékesítést és az innovációt kívánják fejleszteni.