Kutatás-Fejlesztés – Tudományszervezési Tájékoztató, 1992
1-2. szám - Szemle
12 Ha tekintetbe vesszük az átfedéseket, főleg az angol és az amerikai kiadások között, akkor becslésünk szerint mintegy 2,5 millió könyv közül válogathatunk. A könyvek mellett az információ fontos forrásai az időszaki kiadványok, az újságok és a folyóiratok. Az Unesco 1989-es évkönyve szerint a világon több mint 8 500 napilap jelenik meg több mint 550 millió példányban, 30 millió tonna papír felhasználásával. Az első tudományos folyóirat, a Journal des savants, 1665-ben látott napvilágot. A folyóiratok jegyzéke, az Ulrich's Periodicals Directory 28. kiadásában (1989- 1990) több mint 110 000 élő címet tart nyilván (újságok nélkül). A nagy nyugati nyelveken kiadott tudományos és műszaki folyóiratok száma több tízezerre tehető, míg az ezekben évente megjelenő cikkek száma több millió. A könyveken, folyóiratokon és újságokon kívül további hasznos információforrások a térképek, disszertációk, kutatási jelentések, a különböző konferenciák és szimpóziumok közleményei, a szabadalmak, szabványok stb. A szükséges információ felkutatásához több tízmillió dokumentum közül kell tehát kikeresni azokat, amelyek a keresett információt tartalmazzák. Ezeket a dokumentumokat előbb azonosítani, majd lokalizálni kell, hogy végül eredetiben vagy másolatban beszerezhessük őket. A helyzet kétségkívül reménytelen lenne, ha nem történtek volna régóta igen komoly erőfeszítések a dokumentumok gyűjtésére, számbavételére, osztályozására, indexelésére és elemzésére. A zürichi Conrad Gesner (1516—1565) volt az, aki elsőként sorolt fel 12 000 latin, görög és héber nyelvű művet Bibliotheca universalis ... című munkájában, alig egy évszázaddal a könyvnyomtatás feltalálása után. Azonban az a célkitűzés, hogy egyetlen egyetemes bibliográfiába foglaljunk össze minden, bárhol, bármikor, bármely tárgyról, bármely nyelven írt könyvet, hamarosan elérhetetlennek bizonyult. A bibliográfiai tevékenység így szerényebb, de könnyebben megvalósítható feladatokat tűzött maga elé. A nemzeti bibliográfiák mellett (Svájc: 1871 óta) különböző szakosított bibliográfiák írják le a kiadványok meghatározott szempontok szerint elhatárolt csoportjait. A modern tudomány szempontjából különleges jelentősége van a kurrens, szakosított és elemző bibliográfiáknak. DJ. de Solla Price szerint 3 az ezekben a bibliográfiákban található tételek száma tizenöt évenként megkétszereződik. A modern technika, különösen az informatika és a távközlés új utakat nyitott meg a távolról lekérdezhető adatbázisok létrehozásával. Mintegy tizenöt év óta egyre nagyobb számú kurrens szakbibliográfia tartalma áll numerikusan rögzített alakban is rendelkezésre és így betáplálható a számítógépek memóriájába. Más adatbázisok tényszerű információkat vagy akár a kiadványok teljes szövegét is tartalmazzák. Jelenleg a világon több mint 2 (Ю0 előállító legalább 4 600 adatbázisa érhető el 650 szolgáltatón keresztül 4. A szolgáltatók számítóközpontjaihoz adatbázis 3. De Solla Price, D.J.: Little science, big science ... and beyond. New York, 1986. 4. Directory of Online Databases, 1990.
